Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

118 Kötelmi joQ A gőzcséplőgéppel való csépelletés már önmagába véve tüzveszélvlyel járván, a melyből származható károsodásra nézve a csépeltetőnek magát biztosítani módjában és rendszerint szokásban is van, a gőzcséplőgép tulajdonosa a eséplésnek folytatásánál fennálló ebből a sajátlagos veszélvböl bekövetkező károsodásért, ha csak azt külön el nem vállalta, csupán az ezzel okozati összefüggésben álló gondatlansága esetén vonható vagyoni felelősségre (C. 97. máj. 21. I. ('.. 132.) Budapesti tszék: Felperes mint hajógyár i munkás lépett felperes szolgálatába 1883. évi június 6-án ; 1894. február közepén kétoldali lágyéksérvet szenvedett. Az alperes szolgálatában bekövetkezett ezen oknál fogva, 1894. április 1 tői számítva haláláig, követel leiperes hetenkint 10 forint 20 krajcárt A munkaadó felelőssége a munkás megsérülése esetén annak tartására kiterjed ugyan, de felperesnek ily irányú követelését megállapítani nem lehetett s azt keresetével elutasítani kellett : mert : felperes maga sem állítja, hogy lágyéksérve olyan munka végzése folytán következett he, melynek elhárítása alperesnek képezte volna kötelességét : az pedig, hogy felperesnek megsérülését a nagyobb suly emelése okozta s állottbe munkaképtelensége, a tartáshoz való igényt meg nem állapítja, mert továbbá \V. Ferencz és I'. Márton, kik együtt emelték a gerendákat felperessel, tanúsítják, hogy a súlyosabb tárgy emeléséhez segítséget kaptak s ez azt bizonyítja, hogy alperes társulat munkásait óvta s annak megsérülését olyan körülmény okozta, melyet elhárítani alperesnek módjában nem állott, de az elhárítás kötelességét sem képezte s mindkét tanú egyetért abban, hogy ép testű s ép szervezetű ember, azt a súlyt, melyet emeiniök kellett, megerőltetés nélkül vihette odább. Ha tehát felperes a segítség daczára lágyéksérvet kapott, az gyengébb szervezete miatt következhetett be ; miért alperest felelősség nem terheli, annál inkább, mert ha a tárgyat szervezete gyengébb voltánál fogva vagy bármi okból nehezebbnek tartotta, mint a mit emelni képes, a munkát abbanhagyva, ujabb segítséget kérhetett volna, azt pedig, hogy a segítségadás megtagadtatott volna, nem bizonvította. i;96. jul. 7. 15,847.) — Curia : Hhagyja. (97. okt. 15. 1349. M. 15022.) Az 1876 : XIII. t.-cz. 30 g. határozottan rendeli, hogy a gazda köteles ügyelni arra : hogy cselédje testi erejét meghaladó, vagy egészségét veszélyeztető munkával ne terheltessék: tekintve már most, hogy a per adataiból az derül ki, miszerint a koránál és testalkotásánál fogva csak könynyebb szolgálatra alkalmas felperes egy cséplőgép forgatásához, tehát nehéz munkára használtatott; tekintve továbbá, hogy figyelemmel felperes korára és teslalkotására, alperesnek állott kötelességében nemcsak arra felügyelni, hogy felperes a gép körül csak azon könnyebb munkákat végezze, melyek veszély nélkül leányok és nők által teljesíthetők, de figyelemmel arra. hogy felperes az általa hajtott gép veszedelmeit nem ismerhette, alperesnek kötelességében állott az iránt intézkedni, hogy felperes a gép forgatására ne alkalmaztassák, es ez alól nem menti alperest sem az, hogy a vidéken állítólag a nök is a gép forgatásánál alkalmaztatnak, de az sem, hogy a munkáscsoportnak a cséplés iránt kiadott általános rendelete helytelen munkafelosztással és a munka minősége által nem indokolt módon foganatosíttatott; kétségtelen, hogy alperes a hivatkozott törvény rendelkezését megszegte, és miután felperes ezen szolgálata közben megsérült, ezért kárpótlással tartozik. A kárpótlási összeget illetőleg azonban, habár felperesnek a teljes munkaképtelenségre vonatkozó előadása a per adatai által megczáfoltatolt, és ebből folyólag életfogytiglani eltartásra jogos igénye nem lehet, a fennebbi módon határozni, és* felperesnek egy átalány-összeget kellett odaítélni, mert kétségtelen, hogv felperesnek kereseti képességére jobb keze három ujjának hiánya káros befolyással van, de ez a felek polgári állására és alperes vágyni viszonyaira való iigyelemmel 300 Írttal kellően kárpótoltnak mutatkozik. (C. 67. ápr. 5. 5505.) Ha a cseléd gazdája részére teljesítet munka közben véletlen szerencsétlenség folytán nagvobb mérvű sérülést szenved (jobb lábának egy részét ennek folytán le kellett vágni), akkor az 1876: XIII. t.-cz. 32. és 34. §g-ai alkalmazást nem nyarnek és a gazda az idézett t.-cz. 33. g-a értelmében a beteg cselédnek teljes felgvógvulásáig az. ápolási és gyógyítási költségeket viselni köteles. (('.. 91. máj. 29. 107U 90.) Bpesti tszék: Alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett, mert ugy alperes beismerésével, mint a bekivánt rendőri és büntetőbírósági vizsgálati iratokkal igazolva van, hogy néhai 0. Sándor felperesnek a NB. szerinti házasságlevél szerint törvényes férje, alperes házának