Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. Általános határozatok. 111 1867: XVI. t.-cz. 22. §., 1887 : XX. t.-cz. 22. §., 1887 : XXIV. t.-cz. 2. g. ; Ausztria-Magyarország kereskedelmi szerződéseinek felmondása tekintetében : 1878: XX. t.-cz. 3- §, 1893: XXX. t.-cz. 1 ; 4. §§ A beváltandó államadósságok felmondása tekintetében v ö. 18SL: XXXII. t.-cz. 2. §., 188S : XXXIP. t.-cz. 3. §i, 1892: XXI t..cz. 3. §., 1902 : V. t-cz. 3., 5. §§. Az államjegyek felmondása tekintetében v. ö. 1891 : XXIV. t.-cz. t § . 1899 : XXXI. t. cz. 1. §. Katonai szállások felmondása tekintetében 1879 : XXVI. t.-cz. 28. §., 1895 : XXXIX. t.-cz. 9. §. A UsztvisélSi biztosítékok felmondása tekintetében v. ö. 1897 XX. t.-cz. 58. §. Az Ausztriával kötött bélyeg- és illctékegyezmény fel mondhat ósága tekintetében v. ö. 1899: XI,VI t.-cz. 415. §. A hágai egyezménv felmondására vonatkozólag v. ö. az 1899 : XIII. t.-cz. zárórendelkezései III. czikkét és pótjegyzőkönyvét. Egyébként a nemzetközi szerződések felmondása kiesik e munka keretéből. V. ö. még a felmondás tekintetében O" 1021. §., alább a megbízásról, és O" 1116., 1117. §§., alább a bérletről szóló fejezetben. MÁSODIK CZIM. Tiltott cselekmények. I. FEJEZET Általános határozatok. O** 1293. §. Kárnak neveztetik minden hátrány, mely valakinek vagyonában, jogaiban, vagy személyében okoztatott. Ettől különbözik azon haszon elmaradása, melyet valaki a dolgok rendes folyama szerint várhat. Azzal, hogy a Curia ezen alapon alpereseknek kártérítési kötelezettségét általában minden megszorítás nélkül megállapította, ebben a megállapításban benfoglaltatik alpereseknek az a kötelezettsége is, hogy a vesztett jövedelemért felelősek, mert szorosan véve kár az a veszteség is, melyet valaki jövedelmében szenved. (C. 99. máj. 10. G. 80. J. K. 99. 26. O** 129b. §. A kár egy másiknak vagy jogellenes cselekményéből vagy elmulasztásából, vagy véletlen esetből ered. A jogellenes megkárosítás vagy önkénytesen, vagy önkénytelenül tétetik. Az önkénytes károsítás pedig, részint gonosz czélzaton alapszik, midőn a kár tudva és akarva, részint hibán, midőn az vétkes tudatlanságból, vagy a kellő figyelem, vagy a kellő szorgalom hiánya miatt okoztatott. Mind a kettő véteknek neveztetik. A véletlenül okozott vagy másnak vétkességéből eredő kárért való felelősség tekintetében v. ö. alább XV. czim III. fej. A perköltség megtérítésére irányuló felelősség tekintetében v. ö. 18f.8:LIV. t.-cz. 251. 1893 : XVIII. t.-cz. 8., 36., 108—115., 142., 144., 149., 150., 168., 179., 204, 208. §§. O** 1295. §. Mindenki jogosítva van a kártevőtől azon kár megtérítését követelni, melyet az neki