Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

96 Kötelmi jog. a birói gyakorlat alapján helyesen mérsékelte. (C. 92. ápr. 22. 8087/91.. P. T. XX1V/59.) Kecskeméti tszék: Tekintettel a kereskedelmi törvény 274. §-ára, a mely szerint kötbér valaminek abbanhagyása végett is kiköthető, a mint ez a jelen esetben történt, oly törvény pedig, mely előírná, hogy a kötbér csak ellenszolgáltatás esetén köthető ki, vagy csak bebizonyított kár esetén igényelhető, nem létezik, de különben is a kereskedelmi törvény 273. §-a 2-ik bekezdése szerint a kötbéren felül kártérítés is követelhető lévén, önként következik, hogy a kötbér, a mennyiben egyébként előfeltételei megvannak, a kártól függetlenül minden esetre érvényesíthető, tekintettel végre arra, hogy a kereskedelmi törvény 274. g-ában fel vannak sorolva azon esetek, a melyekben a kötbér nem követelhető, alperes pedig azt, hogy ezeknek az eseteknek valamelyike fenforogna. nem is állítja, felperes keresetének a kötbér összegére nézve helyt kellett adni. — Curia helybenhagyatik, mert a felperes és alperes között megkötött szolgálati szerződésnek az a kikötése, a melylyel az alperes eltiltatott attól, hogy a szolgálati viszonynak megszűnte után is még egy évi időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzlettel ne foglalkozzék, az iparszerü foglalkozást kizárólag egy meghatározott iparágra nézve és e tekintetben is csak bizonyos aránylag rövidebb időtartamra korlátolván, az nem képezi az iparszabadságnak olyan megszorítását, mely magát a közérdeket is sérthetné, e szerint az ezen tilalom áthágásának következményeire nézve felek között létrejött megállapodás is érvényesnek tartandó, következőleg az ennek megszegése esetére kikötött kötbért a felperes a szerződésszegő alperes irányában érvényesíteni jogosítva van. (92. okt. 27. 1430. M. 6675 ) A kötbér megfizetése alól mentesítő avéletlen baleset)) alatt elvileg nemcsak a külső körülményekben rejlő tárgyilagos akadályok értendők, hanem az adós személyében fekvő alanyi mozzanatok is figyelembe jöhetnek. Az adós azonban alanyi mentség czimén csakis ugy szabadulhat, ha bebizonyítani képes, hogy a tehetetlenségnek véletlenül oly állapotába jutott, miszerint nemcsak közvetlenül maga személyesen nem, de általában még más megbízott utján sem intézkedhetett elvállalt kötelezettségének teljesítése felől. Az adós tehát pl. közbejött betegségére csak annyiban hivatkozhatik, a mennyiben vagy azt igazolja, hogy a teljesítés egyáltalán helyettesíthető nem volt, vagy pedig, ha a teljesítés magában véve helyettesíthető volt, a mennyiben igazolja, hogy közbejött betegségének természeténél és körülményeinél fogva még a helyettesítés utján leendő teljesítésről sem állott módjában gondoskodni. (Lfi. 12129/77. Dt. r. f. XIX. 121.) Alperes beismerte, hogy felperes a szerződést, habár elkésetten, teljesítette, minthogy pedig ily esetben a K. T. 275. §-a szerint a kötbér nem követelhető, ha a szerződés teljesítése fentartás nélkül elfogadtatott és minthogy alperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy ő a gépek átvételekor a kötbér iránti igényét fentartotta volna, viszonkeresete a kellő alappal nem bir; megjegyeztetvén, hogy ama körülménv, miszerint alperes a gépeket nem közvetlenül maga vette át, figyelembe nem jöhet, mivel rajta állott akkép intézkedni, hogy a fentartás szükség esetére megtörténjék. (C. 86. nov. 26. 702. J. 87., 18.) A kötbér megítélése magában véve — azaz külön e részbeni határozott és világos megállapodás hiányában — nem zárja ki fogalmi szük ségességgel azt, hogy ugyanazon perben az adott foglaló elvesztése, illetőleg a kapott foglaló kétszeres visszatérése is megítéltethessék. (Lfi. 12129/77. Dt. r. f. XIX. 121.) Kötbér az a vagyonérték, a mi valamelv szerződési kötelezettség teljesítésének biztosítására köttetik ki és a kötbér mellett rendszerint az illető kötelezettség teljesítése vagy nem teljesüléséből származó kár is követelhető. (C. 900. jun. 7. G. 197.). Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezethető vissza, vagy ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. (C. 900. márcz. 9. G. 29.) A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki, ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesíti, és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, hanem ez rendszerint a meghatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, mindamellett, ha a felek, ettől eltérően, annak előzetes letételé-