Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Kötbér. 97 ben vagy valamely más czimen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget kötbér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek bekövetkezett késedelmével esedékessé válik. (C. 900. márcz. 6 G. 17.) Kassai tábla : A szerződésben bánatpénznek nevezett 50 frt az elsőbiróság által helyesen minősíttetett kötbérnek s miután a kötbér kár fenforgása nélkül is követelhető, alperes pedig kifejezetten beismerte, hogy a melicskói erdőben volt és a szakértők véleménye szerint 356 drbból állott szerződésszerű cserfákat ki nem vágta, a szerződési mulasztásból folyőan felperesnek a kikötött kötbért megfizetni tartozik ; az elsőbiróság ítéletének a kötbér kamataira vonatkozó részét azonban helybenhagyni kellett, mert kötbér után egváltalában kamat nem jár. — Curia : Hhagyja. (93. szept. 13. 7961/94. M. 13579.) A kereskedelmi törvény 273. teának rendelkezése nyomán kifejlődött birói gyakorlat a kötbér összegében a felek részéről rendszerint előzetesen meghatározottnak tekinti azt a kárt is, a mely bekövetkezhetik a kötbér által biztosított szerződés-szegés által, minélfogva a kötbér károsodás kimutatása nélkül is megítélhető s kikötésnek nem képezi feltételét a vagyonjogi érdeknek kapcsolatos megjelölése. De másfelől a kötbérnek kikötése nem bir az önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál. Ennélfogva a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, melynek biztosítására a kötbér szolgál és az csak ennek az érdeknek sérelme esetén Ítélhető meg. (C. 96. szept. 24. I. G. 177/96.) A kereskedelmi törvény 273. §-a szerint a kötbér kikötése nem zárja ugyan ki a kötbér összegét meghaladó kártérítéshez való igényt, de nem engedi meg az idézett szakasz, hogy a jogosított külön a kötbért és külön az ezt meghaladó kárnak megtérítését követelhesse, sőt megadja a jogosultnak a választást, hogy elégedjék meg az összegre nézve további bizonyítást nem igénylő kötbérrel, vagy az ezt meghaladó összegre terjedő kárát bizonyítsa.Minthogy felperes ezzel a választási jogával élt, a midőn az 500 frt foglaló visszaadása, és a 2000 forintban megállapított kötbér iránt alperes ellen sommás pert indított, a felhozottak szerint felperesnek nincs joga alperesnek az előző perben bíróilag megállapított szerződés szegése alapján megítélt kötbért meghaladó kárösszeg iránt ujabb pert indítani, habár erre nézve jogát a sommás perben fentartotta magának. (C. 95. ápr. 2i. 1025/94. M. 13578.) Felp. a követelt 200 frt kötbér iránti keresetével helyesen utasíttatott el, mert az 1877. évi VIII. t.-cz. 2. §-a második bekezdésének a kötbérre vonatkozó intézkedése által a K. T. 273. §-a módosíttatván, a 8 százalékban megállapított kamatba a kötbér is beszámítandó s ebben az irányban az előbb hivatolt törvény 9. S-a szerint csakis váltókövetelésekre nézve van kivételnek helye, már pedig a perben nem is állíttatott, hogy a peres felek bejegyzett kereskedők volnának (C. 86. febr. 12. 1050. Dtár XV. 221.) A kötbér, a mely arra az esetre köttetett ki, ha a szerződésileg átvállalt munka a meghatározott időben nem teljesíttetik, csak akkor követelhető a kötelezettől, ha az átvállalt munkának a meghatározott időben való nem teljesítése csak a kötelezettnek mulasztásából ered, mig ha magának a jogosítottnak vétkessége is szóigáltatott okot arra, hogy a kötelezett a munkát a meghatározott időben nem teljesítette, a kötbér iránti igénynek alapja nincs; minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy alperes nem tett eleget szerződésszerű fizetési kötelezettségének, jelesül, hogy a szerződésben átvállalt fizetések teljesítését oly időben szüntette meg, a mikor a felperest a kapott összegnél már nagyobb mennyiségű vállalati díj illette meg, a felebbezési bíróság ebből a tényállásból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az átvállalt munkának a meghatározott időben való nemteljesítése alperes vétkességére is vezetendő vissza s ebből folyóan alperesnek az 1100 forint kötbérre jogos igénye nincs. (C. 96. máj. 5 G. 30/96.) Alperesnek a pontos szállítás elmulasztásának esetére megállapított kötbér kikötése mellett is joga volt a keresk. törv. 353. §-a értelmében az ügylettől egyszerűen elállani és mert alperes ezzel a jogával élvén, azáltal csakis a teljesítéssel együtt vagyis a megrendelt áru átvétele esetében igényelhető kötbérnek megfizetését az ügylettől való elállása folvtán a felperestől nem követelheti. (C. 96. ápr. 22. 494/95. M. 13587.) Márkus—Meszlény: Magyar magánjog III. 7