Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

9-J Kötelmi jog. ben kár okoztalott, egyúttal kártérítési egyenérték gyanánt szolgál. (C. 621/82. Dt. IV. 250.) A foglaló elvesztése, illetőleg a kétszeres foglaló megtérítésének követeléséhez való jogosultság egyedül attól függ, hogy a/, ellenfél, a ki irányában ezen ígénv érvényesíttetik, a szerződés teljesítését vétkessége által lehetetlenné tegye. A szerződésszegő féltől a foglalón felül csak az annak összegét meghaladó kár megtérítése követelhető. Ha a vevő kijelenti, hogy a megvett árunak még át nem vett részét az eredeti megállapodástól eltérő, az eladóra nézve terhesebb feltételek alatt veszi csak át és másképpen nem, az eladó nem köteles tovább szállítani és a vevő szerződésszegőnek tekintendő. (C. 87. ápr. 14. 1154/86. Dt. XVIII. 166.), Ha a foglaló kétszerese Ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár, sem a foglaló, sem annak kétszerese mint ilyen után, még a kereset beadásának napjától kezdve sem. A foglaló után kamat ugyanis azért néni Ítélhető meg, mert a foglaló után járó kamat, a mennyiben a foglaló összegét meg nem haladja, a foglaló kétszeresében — mint egyszersmind kártérítési egyenértékben — már úgyis benfoglaltnak tekintendő ; a foglaló kétszerese mint ilyen után pedig kamat azért nem Ítélhető meg, mert ez a foglaló kétszeresének ugy kártérítési egyenérték, mint büntetési jellegével egyaránt ellenkeznék, a mennyiben a foglaló kétszerese mint ilyen után kamat megítélése annyit jelentene, mint: kártérítés után kamat, és mint: a büntetés után a kamat. (Lfi. 8735/76. Dt', r. f. XVI. 100.) — Azonos határozatok: Curia : 86. máj. 25. 1737. — Curia; 85 jul. 14. (P. T. XII. 13.) Ha alperes eladó az átadni kötelezett árut át nem adta, s a szerződéstől egyoldalulag visszalépve, a foglalót felperes vevőnek visszaküldte, de felperes az alperes által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem bírói kézhez le nem tette, hanem átvette, és azt, hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhívta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg : ily esetben a felperes a szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő, és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs. (C. 4036/83. Dt. VI. 255.) Győri tábla ; A kereskedelmi törvény 277. g-ának rendelkezése szerint egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányában az, kinek vétkessége miatt • a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik. Tekintve azonban, hogy felperes saját beismerése szerint is a szerződés a felek közt részben teljesülésbe ment. az a körülmény pedig, hogy alperes a szerződésnek állítólag csak részben tett eleget, a foglaló egyszeresének vagy kétszeresének visszakövetelésére nem, hanem esetleg csak kártérítésre szolgálhat alapul; felperes a foglaló kétszerese, valamint annak egvszerese iránt indított keresetével feltétlenül volt elutasítandó. (92. okt. 12. Í357. M. 13588.) A Curia a per összes adatainak figyelembevételével ugv találta, hogy a peres felek egyike sem tett kellőképen eleget azon kötelezettségeinek, melyek őt szerződő társával szemben terhelték. Minthogy e szerint a szerződő felek egyike sem tekinthető vétlennek, sem felperes nincs jogosítva az adott foglaló kétszeresét követelni, sem alperes nem tarthatja meg a .kapott foglalót, hanem az ügylet mindkét szerződő fél vétkességéből megszűntnek lévén tekintendő, alperes a keresk. törv. 276. §-a értelmében a foglalót a kereset beadása napjától követelt törvényes kamatával együtt stb. felperesnek vissza tartozik téríteni. (C. 96 szept. 3. 643/95. M. 13589.) Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem igazolja, hogv az határozott akarata ellenére lett nála hagyva, sem azt haladéktalanul birói letétbe nem helyezte : akkor a másik tél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követelheti. (C. 92. nov. 8. 10739/91. M. 13590. i Bpesti tábla: Az alperes által felperesnek tett A) illetve C) alatti ajánlatban az abban megjelölt gépek megrendelése esetére a fizetési módozatok akként állapíttatván meg. hogv a megrendeléskor 100 frt 1393 nov. 1-én 300 frt kamat nélkül, 300 forint pedig 1894. január 1-től számítandó 6 /„ kamattal ugyanazon évi nov. 1-én lesz fizetendő és az utóbbi két részletre és kamatára váltófedezet lesz adandó, magából az A) illetve C) alatti ajánlatból nyilvánvaló, hogy a megrendeléssel egyidejűleg fizetendőnek jelzett 100 frt is, bár azt alperes foglalónak (Angabef nevezte, vételárrészletet (Rate). vételárelőleget képezett. Minthogy pedig az, hogy bizonyos