Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Kötbér. összeg foglalónak tekintessék-e vagy sem, mert a szerint állapítandó meg, hogy azt a í'elek foglalónak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e Valóban az összeg foglaló minőséggel ; minthogy felperes a megrendelést az A) illetve C) alatti alperesi ajánlat folytán és annak értelmében tette, tehát a felek közt létrejött szerződésre az ajánlatban foglalt feltételek az irányadók, ezek szerint pedig a megrendeléssel egyidejűleg fizetendőnek jelzett és felperes által tényleg ki is fizetett 100 frt a fentebbiek szerint vételárelőleg és igy erre a foglalóra nézve fennálló elvek nem alkalmazhatók, következőleg felperes az eladó alperest terhelő szerződésszegés esetében sincs jogosítva arra, hogy a szóban forgó 100 írtnak, mint vételárelőlegnek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem esetleg csak igazolt kár czimén és ennek erejéig érvényesíthetne alperes ellen igényt, és minthogy felperes a megrendeléssel egyidejűleg alperesnek kifizetett 100 frt vételárelőleget saját beismerése szerint visszakapta, azt pedig, hogy alperes szerződésszegése által kárt szenvedett, egyáltalában nem bizonyította, az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével el kellett utasítani. — Curia : Hhagyja. (95. ápr. 19. 170/94. M. 13591.) Kassai tábla : Első sorban elbírálás tárgyát az a kérdés képezi, vájjon a kereskedelmi törvény 349. S-a a felperes keresetére alkalmazást nyer-e, e szerint tehát a felebbezési bíróság alperesnek e §-ra alapított elévülési kifogását helyesen mellőzte-e'? A 349. §. második bekezdése szerint a vevőnek az áru hiányaira alapított kereseti joga az eladó ellen az áru átvételétől számítandó "hat hó alatt elévül. E rövid elévülési határidő megállapításánál a törvénykezést nyilván az ez indok vezette, hogy a szállított áru minőségi hiányainak megállapítása és bizonyítása és annak az állapotnak elbírálása, melyben az áru a vevő által átvétetett, hosszabb idő elteltéval alig lehetséges, hogy tehát a kereskedelmi forgalommal össze nem egyeztethető állandó jogbizonytalanság megszüntetése végett szükséges, hogy az áru minősége körül felmerült vitás kérdések mielőbb törvényes elintézést nyerjenek. Ebből következik, hogy a vevőnek mindennemű igénye, mely alapjában a részére az eladótól szállított áru minősége hiányaira vezethető vissza, eme törvényes rövid elévülés alá esik. Minthogy pedig a fenforgó esetben felperes kereseti igényét arra alapítja, hogy alperes a vételi szerződést az által szegte meg, mert nem a kikötött minőségű árut szállította, kétségtelen, hogy igényére, a mennyiben az adott foglaló visszaadására és kétszeresének megfizetésére vonatkozik, a törvény felhivott rendelkezése nyer alkalmazást. \ A felebbezési bíróság e törvényrendelkezést abból az okból vélte mellőzendőnek, mert a kérdéses elévülési határidő a törvény szavai szerint az áru ((átvételétől» számítandó, a fenforgó esetben pedig felperes az árut, minthogv azt alperesnek rendelkezésére bocsátotta, át nem vette. (95. jun. 12. G/27. M. 13592.) Kötbér. O** 1336. §. : A szerződő felek különös egyezségre léphetnek az iránt, hogy azon esetre, ha az ígéret vagy épen nem, vagy nem kellő módon, vagy későn teljesíttetnék, a kár megtérítése helyett, bizonyos pénz- vagy más összeg adassék meg (912. §.). De kölcsönöknél, azon összeg, melyet a biró a fizetésbeli késedelem miatt itél meg, a legmagasabb jogszerű kamatokat fölül nem haladhatja. Más esetekben a megtérítési összeg, ha az adós által túlságosnak bizonyíttatik be, a bíró által, netalán szakértők meghallgatása után, mérséklendő. A megtérítési összeg le-