Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

64 Dologjog. ilyes igények keletkeztétöl az általános polgári törvénykönyv hatálybalépteig 32 év még el nem telt. Az ilyes, még be nem peresített igények iránt azonban, különbeni elenyészésük mellett, az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte napjától számítandó egy év alatt a per megindítandó. 10. S. Az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte napjától kezdve, az örökösödési igény keletkezése időpontjának figyelembe vétele nélkül, régi örökösödési per (proeessus antiquae successionis), (mennyiben az a királyi vagy báni tábla előtt volt indítandó), a leányág kirekesztését követelő per (ad exclusionem sexus foemineij, jogegyenlőséget követelő per (ad aequalitatem juris), leánynegyedet kereső per (ad excisionem quartalitii), osztályujitó per (novae divisionis) s az ösi javak visszaszerzése végetti per (ad redintegrationem aviticorunij többé nem indittathatik. 11. §. Az általános polgári törvénykönyv hatálya előtt keletkezett özvegyi vagy hajadoni jog az eddigi törvények szerint érvényesítendő. Ezen jogok elenyészése után pedig az özvegyi vagy hajadoni joggal terhelt javak öröklésére hivatott magánszemélyeknek, a királyi fiscusnak vagy a háramlási jog gyakorlására jogosított más személyeknek vagy testületeknek az eddigi törvényeken alapuló öröklési igényei lépnek hatályba. Ezen igények azonban különbeni elvesztés mellett az általános polgári törvénykönyv hatálybaléptétől számítandó egy év alatt az illető dologi bíróságnál bejelentendök, és erről egyszersmind a javak birtokosai értesitendök. Ha az ilyes igények első bejelentése után más személyeknek még későbbi bejelentései fordulnak elö, a bíróság köteles erről nemcsak a javak birtokosait, hanem az előbbi igény bejelentőit, s egyszersmind a későbbi követelőket is a már támasztott igényekről értesíteni. Az első év utáni még egy év lefolytáig a bejelentett igények különbeni elvesztés mellett minden érdeklettek ellen törvény utján érvényesitendök. 12. §. A házasfelek között az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte előtt kötött házassági s örökségi szerződések (G. §.) kötelező erőben maradnak, s valamint a házasfeleknek a házasság alatti közkeresményhezi törvényes közös tulajdoni joga (jus coaquisitionis), a házasság kötésekor létezett törvények szerint itélendök meg. Az elhalt házastárs hagyatékában a törvény alapjáni örökösödés azonban, ha a házastárs halála az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte után történt, ennek határozatai szerint történik. 13. §. A fönnálló családi hitbizományok. min.: elsöfiségek és idösbfiségek, mennyiben az előbbi törvényekkel megegyeznek, érintetlenül maradnak. Uj hitbizományok felállítására nézve az általános polgári törvénykönyvben foglalt szabályokon kivül további könnyítő határozatok fognak külön kiadatni. III. FEJEZET. A tulajdon átruházásairól. % 14. fi. Azon országokban, melyekre nézve jelen nyiltparancs kibocsáttatik, bárminemű fekvő javak szerzésében a honosulás vagy belföldi»ég hiánya miatt jövendőben senki sem gátoltathatik. 15. §. A tulajdon átruházások iránti szerződések érvényességére megkívántató formaszerüségek tekintetében a nemesi javak és jogok, és más fekvő javak között semmi különbség sem leend, s e részben a földbirtok feloszthatósága iránt létező különös rendeletek tartandók szem előtt. lü. S. A fekvő javak tulajdonának az általános polgári törvénykönyv hatálya előtt kötött átruházásai: örökbevallás (fassio perennalis), csere (cambium), peregyezség (transactio), érdemdijazás (inseriptio ob íidelia servitia), sem az eddigi törvények szerint a javak minőségéből származott igényekből újonnan indítandó perekkel, úgymint: elöinté* elmulasztássá miatti érvénytelenítési (.ad invalidationem ex negleete praemonitone), sérelem miatti érvénytelenítési (ad invalidationem ex praeju-