Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Ősiségi nyiltpárancs Magyarország részére. 65 dicio), perrel, Bein pedig a közpecsét hiánya miatt meg nem tátnadtathatnak. A magánpecsétek alatt eddig történt örök átruházások a közpecsét alatt történtekkel egyenlő eiövel bírnak. Az örökös érdemdijazás (incriptio pcrennalis oh fidelia servitia) tekintetében a visszaháramlási jog többé nem gyakorolható. 17. §, A fekvő jószág előbbi birtoklása és haszonvétele alapján ugy egészben, mint a határok tekintetében a jelen birtokállapotot, ha az előbbi birtoklás megszűnése, óta az általános polgári törvénykönyv hatályának kezdetéig 32 év telt el a nélkül, hogy ezen időszak alatt a birtokos ellen formaszerii per indíttatott volna, újonnan indítandó perekkel, úgymint: birtokbeli, visszahelyezési s határbeli formaszerii perrel (formális ex usu, metalis ex usu) még nem támadtathatnak. Ha azonban az általános polgári törvénykönyv hatályának kezdetekor 32 év még nem telt volna el, ugy az ilynemű perek, a kereseti jog különbeni elvesztése mellett, egy év alatt megínditandók. 18. §. A rokonok és szomszédoknak eddigi törvényes elővételi joga, valamint minden egyéb törvényes elővásárlási jog, jövendőre nézve megszűnik, és ezen jogczim alatt perek többé az előbbi tulajdon átruházások tekintetében sem indíttathatnak. NEGYEDIK FEJEZET. A szerződési és birói zálogról. 19. §. Az eddigelé szokásban volt zálogszerződések, a fekvő javak időleges adásvevésj (contractus pignoratitii, emtio, .venditio temporanea), a visszaváltás) jog világos vagy hallgatag föntartása, avagy azon föltétel mellett, hogy a hitelezőnek a kamatok helyett az elzálogitott jószág haszonvétele engedtessék át, ha ezek az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte után köttettek, jogérvénytelenek. V. ö. V. 89. nov. 19. 2661. sz. — 7823/83. sz. — 88. máj. 16. 6738. sz. — 92. jan. 27. 2316/91. sz. — 83. márez. 12. 1197. sz. (M. 426—430.). 20. S. A ki az általános polgári törvénykönyv hatálya után, végrehajtási árverés utján nemesi fekvő javakat vagy jogokat vesz, az a megvett jószág vagy jog teljes tulajdonát szerzi meg, ugy, hogy az adósnak s jogutódja inak eddig divatozott visszaváltási joga többé nem gyakoroltat hátik. 21. S. Az általános polgári törvénykönyv kihirdetése előtt kötött zálogszerződések ellen, az eddigi törvények szerinti és az örökölt javak természetéből folyt igények erejénél fogva uj perek a zálogos feltetelek megerőtlenitése vagy átruházása végett (ad invalidationem conditionum pignoratitiarum, ad transvestitionem conditionum pignoratitiarum) többé nem támasztathatnak. A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illető birtokbirőságnál önálló kereslettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti s a jogerős ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. (C. 86. nov. 12./deCZ. 7. — 36. SZ. t. ü. polg. döntv. Ál. 131.). 22. S. Az előbb szerződésileg elzálogitott fekvő javak és jogok, valamint az időleges érdemdijazások visszaváltásának joga következő esetekben vétethetik foganatba: i. Ha az eredetileg kikötött, vagy a későbbi felűlfizetés avagy más ok miatt meghosszabbított zálogos vagy érdemdijazási idö még el nem .Márkus: Magyar Magánjog II. 5