Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

58 Dologjog. a megszokás időpontjától kezdve állításukig vagyonukról sem élők közt, sem halál esetére nem rendelkezhetnek, sem pedig halál esetére szóló bármely intézkedés alapján vagyont nem szerezhetnek. 1893: XX. t.cz. (kereskedelmi szerződés Szerbiával) II. cz. ut. bele. Az egyik szerződő fél területén levő alapítványok, testületek, egyesületek és általában az erkölcsi személyek mind, kivéve a kereskedelmi és biztosító társaságokat, ki vannak zárva azon jogosítványból, hogy a másik fél területén akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett ingatlan javakat szerezhessenek. — Azonos rendelkezést tartalmaz a Bulgáriával kötött kereskedelmi egyezményt tartalmazó 1891: XIX. t.-cz. I. cz. ut. bek. 1886: XXII. t.-cz. 110. §. A község törzsvagyona csonkitatlanul fentartandó. Kivételes esetekben annak elidegenítését, lényeges átalakítását vagy felosztását, valamint ingatlan vagyonnak vagy kir. kisebb haszonvételi jognak vételét a képviselőtestület csak . . . külön . . . közgyűlésében összes tagjainak . . . általános többségével névszerinti szavazása mellett . . . határozhatja el. — Ugyanígy a törvényhatósági joggal felruházott városok is, a főváros kivételével: 1886: XXII. t.-cz. 164., 165. §§. A fővárosról v. ö. 1872: XXXVI. t.-cz. 58—60. §§. A törvényhatóság jóváhagyásának szükségéről községi vagyon elidegenítésénél vagy szerzésénél: v. ö. u. o. 24. §. V. ö. a jogos védelemről 187S: V. t.-cz. 79. §.; a tulajdon elleni izgatásról u. o. 172. §.; a magánosok elleni erőszakról u. o. 176. §.; a magánlaksértésről u. o. 330., 332. §§.; a lopásról u. o. 333—343. §§.; a rablásról és zsarolásról u. o. 344—354. §§.; a sikkasztás-, zártörés- és Liitlen kezelésről u. o. 355—364. §§.; a jogtalan elsajátításról u. o. 365—369. §§.; más vagyonának megrongálásáról íi. o. 418—421. §§.; a gyujtogatásról u. o. 422—428. §§. A tulajdon ellen való kihágásokról v. ö. 1879: XL. t.-cz. 126—142. §§.; az 1879: XXI. t.-cz. (erdőtörvény) 69—99. §§., az 1894: XII. t.-cz. (mezőrendöri törvény) 93., 97., 99. §§. Holtkézi törvények. Szerzetesek birtokképessége. llf98:LY. t.-cz. A püspökök és egyházfők vagy azok valamelyike világi birtokokat és birtokjogokat saját személyük és egyházuk részére se a királyi felségtől akármi módon föl ne kérhessenek, sem szabadságukban ne álljon olyanokat pénzért örökös joggal megvásárolni és megszerezni vagy zálog czimén birtokukban tartani. 1J>98: LX. t.-cz. Elrendeltük: hogy ha valamely ország lakos bármely és különösen a kir. felségre háramlandó fekvő jószág és birtokjogok iránt az érsek urakkal vagy egyházfőkkel vagy azok valamelyikével avagy az országban létező többi egyházi férfiakkal is eddigelé, akármilyen módon valamely szerződést vagy kötést tett volna, avagy ilyent jövőre tenne: az ilyen szerződéseknek és efféle kötelezéseknek semmi erejük és hatályuk ne legyen. 1. §. Sőt az e részben hiteles helyen készült és kiadott összes levelek is, még ha arra királyi