Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Szolgalom megháborítása. Mesgyeigazítás. 53 alperesek a kérdéses kőfalat csakis az illetékes közigazgatási hatóság engedélyével építhették, felperes tartozott volna behizonvitani, hogy ö ezen építkezés ellen akár személyesen, akár megbízottja által annak idején tikakozott, és hogy alperesek a tiltakozás ellenére folytatták az építkezést (C. 91. jul. 8. 4873.). — Azonos: C. 92. máj. 10. 1164/92. Mv. tábla: Felperes arra nézve, hogy a pinczében levő, a szomszédos telekre néző nyílást vagy ablakot oly öntudattal használta, hogy annak nyitva maradása által szolgalmi jogot gyakorol, nem hozott fel oly tényeket, melyeknél fogva bűncselekményeiből észrevehette volna alperes, hogy felperes szolgalmi jogot kiván gyakorolni, e nélkül pedig ama puszta tény, hogy amaz ablak a szomszédos telek felöl a szóban levő pincze ablaka előtt alkalmazott szárnyas ajtót a szomszédos telek birtokosának nyitva tartani tetszett, elfeledve nem volt. a visszahelyezés lényeges alapfeltételét képező jogbirtok megállapítására nem elegendő, miért is felperes keresetével az e.-biróság által helyesen lett elutasítva (89. jul. / s 30. 1055.). — Helybenhagyja (C. 89. nov. ló". 8963.). í >: (Mesgye megállapítása.) A kereset lényegileg oda irányul, hogy a peres felek tulajdonát képező ingatlant elválasztó kérdéses mesgye bíróilag meghatároztassék: ezt annál is inkább követelheti, mert a kivett tanúvallomások szerint az egyes határdombok idő folytán elenyésztek és mert a per adatai alapján meg nem állapitható, hogy az alperes által vitatott egyenes mesgyevonal valóban fennáll és az állandó jegyekkel megfelelően megjelölve volna és annak, hogy a mesgye azon vonalon volna, esetleg a per adatai alapján megállapítandó, mely jelenleg is a két birtokot elválasztja, melyet alperes határvonalnak állit, a mesgyevonal birói megállapltasanaK útjában nem áll (C. 90. máj. 30. 2225.). Felperesek anélkül, hogy az igértyelt területre nézve tényleges békés birtoklást bizonyítanának, sommás visszahelyezési keresetüket arra alapítják, hogy azt a mesgyét, a melyet felperesi és alperesi erdőterület közt az erdőszabályozás alapján köztük a törvénykönyv átalakítása alkalmával a bizottság megállapított, alperes önkényiileg megváltoztatta és ez által tőlük három holdat meghaladó területet elfoglalt; de hogy ezt az eljárást mily minőségben eszközölte, ki sem tünteti és nem állítja, hogy ebbe a kijelölésbe a peres felek megnyugodtak és birtokaikat ily határokkal vették volna birtoklásukba, a sommás visszahelyezési, illetve birtokháboritási per egyik elmaradhatatlan feltétele: a békés birtoklás bizonyitatlan maradt (C. 92. jul. 26. 5496.). Debreczeni tábla: Felp.-ek keresetükben nem birtokháboritást panaszoltak és nem visszahelyezést kértek, hanem kifejezetten arra irányozták keresetüket, h. az alp.-ek és az ö birtokuk közötti mesgyevonal niegigazittassék és helyreállittassék. Minthogy pedig a mesgyeigazitás iránt támasztott keresetek a mesgye megháboritásától számított egy évi határidőhöz kötve nincsenek: felp.-ek kereseti jogosultsága nem évült el a miatt, h. a mesgye megháboritásának időpontja óta egy évnél hoszszabb idő telt el. (1894. máj. 8. 2123/94. — Curia: Hhagyja azért is, mert a mesgyeigazitási ügyekre alkalmazandó 1802: XXIII. t.-cz.-ben nem foglaltatik olyan korlátozás, h. a mesgyeigazitásra irányzott panasz vagv kereset, a mesgyevonal megváltoztatásától számított bizonyos határidő alatt megteendő, illetőleg megindítandó lenne. (1894. aug. 21. 7130. M. 12.211.). A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 5. p. m) a. bek. ama rendelkezésének, mely szerint a mesgyeigazitási keresetekkel sem valamely építmény lerontása, sem pedig a tulajdoni kereset össze nem köthető, egyáltalában nem tulajdonitható az az értelmezés, a melynél fogva a mesgyeigazitási keresetek a sommás eljárás aki és a kir. jbgok hatásköréhez nem tartoznak abban az esetben, ha az ilyen keresetekkel valamely építmény lerontása, avagy a tulajdoni kérdés is összeköttetik, és okszerűen, de a dolog természeténél fogva is a törv, rendel-