Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

54 Dologjog. kezéséböl csupán csak az következtethető, h. ha a keresetben haso/iló kérelem mégis előterjesztetik, e felett, mint a mesgyeigazitási kereseteknek tárgyát nem képezhető és a törv. által kizárt kérelem felett az eljárás és a birói határozat mellőzendő . . . (C. 96. febr. 26. H. 12. M. 12.218.). 0** 347. §. Ha azonnal ki nem tűnik, ki legyen valódi birtokban és mennyire igényelhessen egyik vagy másik fél birói segélyt, a per alatti dolog a biróság, vagy egy harmadik személy örizetére bizatik mindaddig, mig a birtok iránti per tárgyaltatott és eldöntetett. A vesztes fél keresetét, a dolog iránti eresebbnek vélt jogánál fogva, ezen határozat után is megindíthatja. A zárlatról v. ö. 1881: LX. t.-cz 237—254. §§. 0** 8Jf8. §. Ha valamely dolognak csupán birlalója, annak átadása végett, több birtokkövetelök által egyszerre kerestetik meg, s köztük olyan találkozik, kinek nevében a dologra gond viseltetett; ez főleg annak adatik át, és a többiek a történt átadásról értesittetnek. Ha e körülmény egyikre sem szolgál: ugy a dolog a biróság vagy egy harmadik személy őrizetére bizatik. A biró a birtokkövetelők jogalapjait kell, hogy megvizsgálja, és irántok határozzon. Felperesnek további panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, midőn a jelen perben nem látta az 1893: XVIII. t.-cz. 1. 3. 5. 1) pontjának fenforgását. Ez a panasz alapos. A felülvizsgálati biróság ugyanis a felebbezési biróság által megállapított tényállásból azt a jogi meggyőződést szerezte, hogy felperesek jogosultak alperestől a szóban forgó ingatlannak a S. E. 1. §. 5. 1) pontja alapján visszaboesátását követelni. A most idézett törvényhely ugyanis a birtok hathatós érvőnyesitése végett oly peres utat biztosit, a melynek igénybevételével a törvényes birtokállapot helyreállítása mielőbb várható, és a mely lehetővé teszi a jogellenes visszatartásnak a S.E. 1. §. 5. 1) pontjában felsorolt eseteiben a sommás per utján gyors birtokvédelmet nyújtani akkor, a mikor a sommás visszahelyezési perrel érvényesíthető birtoKveflelem a S. E. értelmében helyt nem foghat. Mivel pedig az ilyen perben azt kell eldönteni, vájjon a használatra megszabott időtartam lejárt-e vagy sem, hogy azután a vitás időtartam megállapítása után a birtokviszony •— a dologi jogviszony érintése nélkül — rendezhető legyen: a jelen perben is, a felebbezési biróság megállapította tényállás nyom.ln a felülvizsgálati biróság azt vizsgálta, vájjon az az idő, melynek tartamára felperesek a visszabocsátani kért ingatlant alperesnek átengedték, lejárt-e vagy sem? A felülvizsgálati biróság az elsőbiróságnak a felebbezési biróság által elfogadott és annak bizonyítás felvételére alapított ténymegállapításából ugy találta, hogy felperesek, kik közül Jakobcsics Lázárt és Gyulát eskü alatt hallgatták ki, vallomásaikkal és beszolgáltatott okirati bizonyítékaikkal, nevezetesen nagyatyjuk végrendeletének bemutatásával eleget tettek ama bizonyító, kötelességüknek, hogy alperes őket a szóban forgó ingatlan birtokától akaratuk ellenére megfosztotta, azáltal, hogy azt a szokásos bucsumegvendégelés idején tul is, a mely időre és a mely czélból azt neki kifejezetten átadták, tilos önhatalommal visszatartja, annak ellenére, hogy a fönti módon határozottan megállapított időtartam régóta lejárt, és bogy öt az ingatlan visszaadására több ízben, különböző alakban fölhívták, amiből az átengedés visszavonásáról kétséget kizáró módon értesülhetett. Ezzel szemben alperes sem azt nem bizonyította, hogy felperesekkel szemben az önhatalom ebben az esetben kivételesen meg volt engedve, sem azt, hogy jogerős ítélet állapítja meg