Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

52 Dologjog. a tényével, h. a sorompó zárját, felp. hozzájárulása és a másodkulcs kiszolgáltatása nélkül rövid idö múlva ismét átváltoztatta, felp.-t a sorompó és ut békés használatában önhatalmúlag megháborította. (C. 93. márcz. 24. 11.335/92. M. 12.207.) A helyszínén foganatosított szemléből kitűnik, h. panaszolt építkezés a kereset beadásakor már befejeztetett s felp. azt, h. ö ezen építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál tiltakozott, nem is állította, az általa eltűrt építkezés miatt tehát, annak befejezése után, előbbi állapotban való visszahelyezést nem követelhet. (C. 93. máj. 19. 1164. M. 12.208.) Habár közös birtokban a birtokosok közt egymás irányában szolgalom és ebből folyó jogi birtok nem is keletkezhetik, ebből még nem következik, h. amennyiben az egyik közös tulajdonostárs a közös ingatlanon oly nemű átalakítást eszközölt, mely a másik tulajdonostársat a közös dolog használatában gátolja és tehát azt a közös dolog használatában mháboritja: ez használati jogának ily módon való mháboritását s. v. per uton ne orvosolhassa. (C. 95. máj. 31. 3892. M. 12.215.) Birtokháboritást követ el, aki egy másikkal osztatlan közös udvarterületen épült, habár az ö kizárólagos tulajdonát képező építményt lebontva, annak helyén az előbbinél nagyobb területen uj épületet épített és az által a közös udvarterülcttel kizárólagos használatára foglalást eszközöl. (C. 10.362/94. — Azonos: C. 94. jul. 25. 6862. M. 12.216.) Az alp.-nek tanú előtt szóval tett abbeli kijelentése, h. a pincze felerészét a felp.-nek át nem engedi, a kérdéses pincze használatát illetően és a fenn előadottak figyelmébe vételével a felp.-sel szemben a birtokháboritás tényét egymagában annyival kevésbbe állapithatja meg, mert az alp.-nek fentebbi kijelentése lényegtelen s .perdöntő körülményt azért nem képezhet, mert abban a felperes irányában valamely önhatalmú cselekvény nem foglaltatik (C. 93. decz. 30." 12.195. M. 12.205.). A csatorna kizáróan az uralgó telek tulajdonosának használatára lévén rendelve s egyedül általa lévén fentartandó, a szolgalmi jog természetéből következik, hogy annak, mint a szolgalom kizárólagos gyakorlására rendelt eszköznek a tulajdona az uralgó telek tulajdonosát illeti, a nélkül azonban, hogy az engedett szolgalom határán tul terjedő korlátlan rendelkezési jogot megállapíthatná. A kereset épen a szerződésileg létesített s alp.-ok által állítólag megháborított szolgalmi jogállapot visszaállítására irányul, ezt pedig a felp.-ek, a mennyiben a szolgalmi jog illetéktelen és jogtalan kiterjesztését igazolni képesek, sommás viszszahelyezés utján is követelni jogosultak. Az előadottak szerint a csatorna az ürüléknek és vizeknek csakis a ,,pávához' czimzett házból való levezetésére engedélyeztetett a felp.-ek által, a ..pávához" czimzett ház mindenkori tulajdonosa részére: ezt a jogi és tényleges állapotot megháborította a II. r. alp. azzal, liogry az I. r. alp.-nek szerződésileg és a felp.-ek beleegyezése nélkül megengedte azt. miszerint az a maga házának csatornáját a szolgalom gyakorlására rendelt Csatornával összekösse, az I. r. alp. pedig azzal, h. ezt az összeköttetést tényleg a felp.-ek tudta és beleegyezése nélkül foganatosította. Nem vehető figyelembe az I. r. alp.nek az a kifogása, h. ö az összeköttetést eszközölte a nélkül, h. a felp.-ek telkét érintette volna, nem pedig azért: mert fenforgó esetben a visszahelyezés tárgyát a tényleg fennálló jog gyakorlásának megháboritása képezi s éppen e két csatornának összeköttetésében rejlik a jog gvakorlását megháborító cselekmény. (0. 895. jan. 25. 11.332/94. M. 12.204.") Az alp.-nek az a ténye, h. a saját tulajdonát képező házának a felp. telke felöl eső részén ablakot nyitott, mint a tulajdonból folyó szabad rendelkezésen alapuló jogos cselekmény, birtokháboritás tényét nem képezi. (C. 94. okt. 12. 9723. M. 12.189.). Alp. a saját telke feletti légür használatára is jogosítva lévén, az által 1). a saját telke feletti légiirt beépítette, birtokháboritást nem követett el. (C. 95. márcz. 22. 9312. M. 12.190.) Felperes perbeli előadása szerint alperesek az által háborították meg felperest birtokában, hogy alperesek a felperesek . . . ingatlanához tartozó kert körül kőfalat építtetve, azt elfoglalták. Minthogy azonban