Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

640 Dologjog. czégrc átruházta és igy kereseti joggal sem bír. Tekintve azonban, hogy alperes nem is állította, hogy a kérdéses példányok eladása felperesnek a B.-czéggel kötött szerződése létrejötte után történt, ez tehát felperes kereseti jogát meg nem szünetté, de alperes nem is a B.-féle kiadás másolatait adván el, a közte és a B.-czég közt fennállónak vitatott szerződés ezekre nem alkalmazható; tekintve továbbá, hogy az 1884: XVI. törvényczikk 5. §-a értelmében a jogosulatlan forgalombahelyezés már egymagában is a szerzői jog bitorlását képezi és ez irányban, különösen figyelemmel alperes üzletének minőségére és arra is, hogy alperes a szerző személyéről tudomással birt, teljesen közömbös nemcsak az: hogy alperes hány példányt adott el, de az a körülmény is, hogy a zenemű másolatai a szerző, vagy más által lettek megrendelve; tekintve végre, hogy az idézett törvényczikk értelmében a másolás vagy leirás a gépi többszörözést helyettesíti és alperes azt az állítását, hogy a másoló a szerző beleegyezése nélkül a másolatokkal szabadon rendelkezhetett, mivel sem bizonyította. (C. 002. nov. 11. 4566.) Valamely színház igazgatója és intendánsa ennél oly állást foglalnak el, melynek természetéből következtethető, hogy a színháznál a mindenkori műsor (repertoir) megállapítása mindkettőjük hatáskörébe egyaránt tartozik s ha ennek ellenkezőjét nem bizonyítják, ugy bizonyítva van, hogy valamely szinmü jogosulatlan előadását együttes közreműködéssel eszközölték. Abból, hogy a szinmű nyomtatott példányán rajta van: „el nem árusithtó kézirat" és sem a fordító, sem pedig a szinrehozó a szerzők jogával mit sem törődve, nem is kutatták azt, vájjon a szinmü a szerzők jogainak sérelme nélkül előadható-e, a szerzői jog szándékos hitorlása megállapíttatott és ugy a színházigazgató, mint az intendáns kártérítésként együttesen a színházi nyers bevételek megfizetésére köteleztettek. Ezen kártérítéshez nem számítható a színház részére nyújtott állami segély (subventió), mert az kizárólag magasabb rendii művészi czélok előmozdítására szolgál, de nem szolgálhat egyszersmind az egyes színielőadások utáni bevétel és kiadás között felmerülő különbözet, vagyis a napi pénztár esetleges hiányának fedezetéül. (C. 1006. jan. 5. 4728/004. sz. a.). 6. §. A szerzői jog bitorlásának tekintendő továbbá: 1. a még meg nem jelent kéziratnak, a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése. A többszörözést, közzétételt és forgalomba helyezést, a kéziratnak vagy másolatának jogosult birtokosa is csak a szerző beleegyezésével eszközölheti; 2. a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése az oktatás, vagy mulatság czéljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak; 3. az olyan kiadás, melyet a szerző vagy kiadó, a. köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére eszközöl; 4. a műnek több példányban kiállítása, mint a menynyihez a kiadónak, a szerződés szerint joga van; 5. a szerzőtársak által közösen készített műnek olyan kiadása, melyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul eszközöl (1. §. második bekezdése); 6. a nyilvános tárgyal ásóknál és tanácskozásoknál különböző alkalommal különböző tárgyak felett tartott beszédeknek az illető szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadása; 7. kizárólag a napi lapokba leendő felvétel végett össze-