Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Szerzői jog. 641 gyűjtött és többszörözve meg-jelent táviratoknak és tudósításoknak valamely hírlapba történt jogosulatlan átvétele. Az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenése után átvételére a 9-ik §. 2-ik pontjának rendelkezése alkalmazandó. V. ü. 7. §. utolsó bekezd. 9. §. 1. p. Az egyetemi tanár előadásai a szerzői jog védelme alatt állván; az azokról készült jegyzetek csakis az előadó tanár engedélyével és ez engedélynek legszorosabb értelemben magyarázott terjedelmében sokszorosíthatók, tehetők közzé és terjeszthetők. Minden más többszörözés és terjesztés a szerzői jog bitorlását képezi. (C. 901. ápr. 30. 90. M. 18.338.) Budapesti törvényszék. A szerzői jog bitorlása az alperes ellen megállapítandó. Az 1884. évi XVI. t.-cz. G. §-ának a 2. pontja alapján azért, mert a felperes felolvasását engedély nélkül közölte, s mert a lap kiadója a hivatkozott törvény szempontjából a lapjában elkövetett bitorlásért felelős a szerkesztővel együtt (20. §. utolsó bekezdése) s mert ennélfogva az alperes nem védekezhetk azzal, hogy a lapjában elkövetett bitorlásról tudomása nem volt. Annál inkább áll pedig ez a szabály, mert az 5. és 19. §-ból nyilvánvaló, hogy a gondatlanságból történt közlés is bitorlás, s meri a kiadót gondatlanság terheli akkor, ha a lapjában megjeleni közlemények ellenőrzését elmulasztja. Budapesti tábla: 1!hagyja. — Curia: Hhagyja. (903. jan. 23. 78.170. M. XV. k.) A szerzői jog bitorlásának tekintendő a még meg nem jelent miinek a Telefon Hírmondó által előfizetői részére rendezett hangversenyen a szerző lieleegyezése nélkül történt előadása. Az oktatás vagy mulatság (•/.óljából tartott előadásokat és felolvasásokat az 1881. évi XVI. törvez. G. §-ának 2. pontja a közzététel ellen kifejezetten védi. Valamely költeménynek nyilvános felolvasása nem vonható a hivatkozott törvény 9. §-ában felsorolt azok közé a kivételek közé, amelyek a szerzői jog bitorlását kizárják. (C. 1905. márcz. 14. 9670/903.) 7. §. Az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának tekintendő: 1. ha a mű, mely először holt nyelven jeleni meg, valamely élőnyelvre lefordítva adatik ki; 2. ha a mű, mely egyszerre több nyelven jeleni meg, e nyelvek valamelyikére lefordítva adatik ki; 3. ha a szerző az eredeti mü czimlapján vagy elején a fordítási jogot magának fentartotta; feltéve, hogy a fordít ás közzététele, az eredetinek megjelenésétől számítandó egy esztendő alatt megkezdetett és három esztendő alatt befejeztetett. A védelem azon nyelvek tekintetében megszűnik, melyekre a fordítás az első év alatt meg nem kezdetett. Ha fentartás csak bizonyos nyelvekre szólt: a mü azon nyelvekre, melyekre a fentartás nem szól, azonnal lefordítható. Az olyan eredéi i műveknél, melyek több kötetben vagy részékben jelentek meg, minden kötet vagy rész külön munkának tekintendő és a fordítási jog fentartása minden köteten vagy részen ismétlendő. A naptári év, melyben az eredeti mü megjelent, a fordítási időbe be nem számíttatik-. Ha valamely tanulmány megrendelése azon feltevésben történt is, hogy az nyomtatás' utján terjesztetni fog, ez magában véve a megrendelőre' nézve a szerzővel szemben még az esetben sem állapítja meg a kiMárkus: Magyar magánjog. IT. 41