Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Szerzői jog. látolva — átruházható. Ilyen intézkedés hiányában a szerző joga annak törvényes örököseire száll át, A magyar szent koronának az uratlan hagyatékra nézve fennálló háromlási joga a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van, és ezek valamelyike örökös nélkül halt el: a szerzői jog az életben maradt szerzőtársakat illeti. V. ö. 5., 59., 65., 75. §§. 4. §. A szerzői jog addig, mig az a szerzőt, vagy örököseit vagy hagyományosait illeti, végrehajtás tárgya nem lehet. A végrehajtás tárgya csak azon vagyoni előny lehet, mely a szerzőt, vagy örököseit vagy hagyományosait, a miinek jogostilt forgalomba helyezése, vagy annak nyilvános előadása következtében illeti. 5. §. Az irói műnek gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése, ha az a jogosolt (1., 2., 3. §§.) beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik és tilos. Az, hogy a mü többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése egészben vagy részben történt-e, a tilalom tekintetében különbséget nem tesz. Gépi többszörözésnek tekintendő a leirás is, ha az a gépi többszörözés helyettesítésére van rendelve. Kolozsvári tábla: Eme perben első sorban az képezi eldöntés tárgyát, hogy az időközben csődbe jutott O. F. közadós csődtömege ellen az állitólagos jogbitorlásból, ha az fenforogna, érvényesíthetők volnának-e azon jogok, melyek a szerzőt a jogbitorlás elkövetője ellenében a tv. alapján megilletik? A csödnyitás joghatálya a közadósnak csupán végrehajtás alá vonható összes vagyonára terjed ki, a közadós azonban az 1881: XVII. t.-cz. 5. §-ábőI kitetszöleg a csőd tartama alatt sem veszti el a cselekvési jogképességét és a hitelezők irányában csupán azon jogcselekvényei semmisek, melyeket a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében tesz, miből nyilván következik, hogy egyéb jogügyletei hatályosak és hogy azokért személyes felelősséggel tartozik: az ily cselekvények alapján gyakorolt jogok ennélfogva személye ellen intézett keresettel érvényesitendök. Áll ez annyival inkább, mert bár a szerzői jogról szóló tv. a szerzői jogbitorlás és jogkövetkezményei feletti bíráskodást a polgári bíróságok hatáskörébe utalja, mindazonáltal annak büntetőjogi természete ezáltal nem szűnik meg, mint ilyen pedig közvetlenül a tettes ellen érvényesítendő, mert továbbá a csődeljárás czélja a közadós vagyonának hitelezői közti szabályszerű felosztása lévén, a csődtömeg ellen csak oly jogok érvényesíthetők melyek a jelzett czél keretében megférnek, mert végre a jogbitorlás vétsége és annak magánjogi következményei együttesen lévén elbirálandók ezek a tettes személyes perbe vonása nélkül érvényre nem juttathatók. Ezek alapján a csődtömeg részéről az alperesség ellen tett kifogásnak helyt adni kellett. Curia: Hhagyja (92. nov. 9. 530. M. 301.) Alperes beismerte ugyan, hogy a felperes által szerzett „Árpád induló" másolatának három példányát a szerző beleegyezése nélkül üzletében eladta, de azzal védekezett, hogy ez által felperes szerzői joga meg nem sértetett, mert a kérdéses másolatokat maga a szerző rendelte meg, a másolatok felett pedig a másoló szabadon rendelkezhetett; hogy gépi többszörözés nem történt, de különben is felperes jogait B. F. és társa