Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei cl nem különíthetők: ellenkező megállapodás hiányában, a mii többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére, a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett, e szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő. A kárpótlást a bíróság, esetleg szakértők meghallgatása mellett, a fenforgó körülmények alapján határozza meg. (29. §.) Arra, liogy a műhöz nevét adja, akarata ellenére, a szerzők egyike sem kötelezhető. 11a a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörözéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez, az illető szerző beleegyezése szükséges. V. Ö. ö'. §., 6. §. 5. p., 24. §., 52.§. 2. §. Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. Az egyes irodalmi adalékokra nézve a szerzői jog azoknak szerzőit illeti. Még meg nem jelent, s egyszersmind a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes műre mint egységes egészre, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. V. ö. 3., 5. §. 9. §. 5. p. 3. §. A szerző joga szerződés, vagy halál esetére tett intézkedés által másokra is — akár korlátlanul, akár kor1868: XXX. t.-cz. 9. §-a értelmében az ,.irói és művészi tulajdont illető intézkedés" a magyar korona összes országainak közös ügye Ausztriával szemben a vám- és kereskedelmi szövetségnek mint az 1867: XVI., mind az 1878: XX. t.-czikkbe iktatott XIX. ezikke, egyezően azt a rendelkezést tartalmazta, hogy „az irói és művészi tulajdonnak mindkét államterületen leendő kölcsönös oltalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni". így keletkezett az 1887: IX. t.-cz. az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötendő egyezmény iránt és ennek folytán az 1887. jun. 7. 2049. M. E. összminiszteri rend, melylyel az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a m. kir. kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között létrejött egyezmények megkötése közhírré tétetik (1887. R. T. 1508.), továbbá, az 1887. jun. 22.30,078. sz. földm., ipar- és keresk. min. rend. ez egyezmény végrehajtása iránt (1887. R. T. 1948.). A többi külföldi állam közül a szerzői jog védelme iránt szerződésünk van: 1. Franeziaországgal, az 1866. decz. 11. államszerződés (1866. R. G. Bl. 169.), melvnek érvénvét fentartották az 18791 IV. t.-cz., továbbá az 1882: XXXVIII. és 1884: VI. t.-czikkbe iktatott egyezményekhez tartozó pótegyezmények és a melyet az 1879. márcz. ir>. 4641. sz. igazs. min. rend. nálunk közzétett (1879. R. T. 98.); 2. 1891:111. t.-cz., az Olaszországgal, 3. 1894: X. t.-cz. a Nagy-Britanniával és 4. 1901. évi VI. t.-cz., a Németbirodalommal a szerzői jog tárgy, kötött államszerződés beiktatásáról. Ezeket a szerződéseket 1. alább, szószerinti szövegükben. Ott, a hol az 1884: XVI. t.-cz. földm., ipar- és keresk. ministert emlit, az 1889: XVIII. t.-cz. értelmében kereskedelemügyi ministert kell érteni. (1889. R. T. 1237.)