Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

I >i rt( ikháborítás. Sommás visszahelyezés. 41 össze nem köttethetik (1881: LIX. t.-cz. 13. §. b) pontja) képezvén, az ezen per során hozott feltétlenül marasztaló és alp. által a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezéssel megtámadott ítélet nem tartozik azon ítéletek közé, melyek alapján az 1881: LX. t.-cz. 237. §. b) pontja értelmében zárlát elrendelésének helye lehetne. (C. 93. aug. 8. 3358. M. 12,195.). A sommás visszahelyezés egyik alapfeltételét a tényleges birtoklás képezi. Felp.-ek a kérdéses erdőterület jogszerű birtokosainak azon az alapon, hogy azt a közös birtokosok egyike tényleg felp.-éknek átadta, annál kevésbbé tekinthetők, mert a per adatai szerint részben oly egyén által vezettettek be a birtokba, aki birtokban sohasem volt és birtokjoggal soha nem is birt, sőt a birtok átadása az illető jogszerű birtokosok által sem volt felhatalmazva. (C. 893. szept. 15. 9430. M. 12,183.). A sommás visszahelyezésí per czélja csupán a tényleges birtoklás védelme és fentartása. (C. 94. jun. 15. 4679. M. 12,188.). Sommás visszahelyezésí perben a jogkérdés elbírálás tárgyát nem képezi, hanem egyedül a használat és birtoklás irányadó: ehhez képest felp. azon oknál fogva, mert a papi illetményéhez tartozó ingatlanok birtokában önhatalmúlag megháborittatott, sommás visszahelyezésí keresetét a jogezimre és jogszerűségre való tekintet nélkül egyedül az utolsó békés birtoklás alapján megindíthatta s azon körülmény, h. alp. mint Ugyanazon egyházmegyei hatóság által kinevezett lelkész ugyanazt az ingatlant saját papi illetményének vitatja, nem gátolhatja öt abban, h. rövid sommás visszahelyezés utján felp.-töl ugyanazt az ingatlant ne követelhesse. (('. 94. okt. 12. 9287. M. 12,187.). Sommás visszahelyezésí perben jogi kérdés birói eldöntés tárgyát nem képezheti, és hogy a peres felek közt lefolytatott sommás viszszahelyezési perben hozott Ítélettel a kut használatára nézve csak a tényleges birtoklás állapíttatván meg és az elübbeni állapot visszahelyezése rendeltetvén el, ezen ítélet alperes szolgalmi jogának megszerzése tekintetében itélt dolgot nem képez; a másodbiróság Ítélete, mellőzésével .innak az indoknak, hogy az erősebb jogezimen alapuló tulajdon a pusztán birtokláson alapuló sommás visszahelyezést kizárja, helybenhagyatik. (C. 903. máj 19. 4236/902.). A visszahelyezés alapja csak a törvénytelen foglalás, esetleg háborgatás lehetvén: kötelessége, annál;, ki magát visszahelyeztetni kéri, bizonyítani a maga valóságos és törvényes birtokát, vagyis azt, hogy akkor, midőn a foglalás történt, ö, t. i. panaszos maga vagy oly jogelőde, kinek birtoklását törvény szerint folytatni jogosítva van, tettleges birtokban volt (C. 84. ápr. '24. 1158.). Habár az osztály az annak tárgyát képező ingatlanok tulajdonára nézve csak jogezimet ad, jelen esetben azonban a mellékelt okirat tanúsítása szerint felperesnek a megejtett osztály következtében nekik jutott ingatlan birtokába az illetékes hatóság által be is vezettettek és igy ez által a birtokot is megszerezték . . . (C. 84. jul. 2. 3227.). Tekintettel arra, hogy sommás visszahelyezésí keresetnek oly esetben, midőn a birtoklásában megháborított fél magát a birtokba önként visszahelyezte es tettleg birtokban is van, az 1802: XXII. és 1807: XIII. t.-cz. értelmében helye nincsen; tekintetbe véve, hogy első rendű felperes jelen esetben beismerte, hogy azonnal a keresetbeli birtokháboritás ténye után a vitás legeltetést tettleg gyakorolta, és folytatólag a kereset beadásakor és után is gyakorolja: ezen okból felperes elutasittatik. (C. 84. nov. 10. 6481.). A jelképi birtokbaadás a tényleges birtokbaadással egyenlő joghatálylyal bír, ebből pedig önként következik, hogy felperes a jelképi birói átadás folytán, ha a korábbi birtokos birtoklásának folytatójául nem tekintetnék is, az illetékes birói jelképes bevezetés alapján a sommás utoni visszahelyezést követelni jogosítva volt. (C. 85. jan. 29. 7835/84.). Felperes keresetével elutasittatik, ha alperes leteszi a föesküt arra, hogy ö felpereshez ezen szavakat nem intézte: „kitakarodjál a házból, nehogy gyilkosság történjék, mert különben fejszével agyonverlek" (C. 85. márez. 5. 806.). ~" Orosházai járásbíróság: Felperes egyház a . . . térnek egyházi czélokra használati jogába ezennel visszahelyeztetik s alperes köteleztetik az általa behuzatott árkot . . . helyreállítani, stb. Indokok: 1. Tanuk