Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Í)ologjog. egyhangúlag igazolták, hogy a templom körüli tér az 1884. év őszét és ez év tavaszát megelőző számos évek előtt mindig szántatlan és vetetlen, gyeppel benőtt tér volt s hogy azt az egyház hivei vallási ünnepélyek, kormenetek s búcsújárások alkalmával folytonosan akadálytalanul járták, azon kocsival és a nélkül helyet foglaltak, annak bármely részén mozsárágyukat és sátrakat helyeztek el, hogy ünnepeken azon területet az egyházi hivek szabadon és bármely részében használták és igénybe vehették, szóval, hogy ezen terület a templomnak ilyen ünnepélyek alkalmával szabadon használható területét képezte; tekintettel arra, hogy alperes ezen addig fentebbi czélokra számos évig használt terület külső részét felszántatta és árpával bevettette, sőt a határárkot is behuzatta és bevettette és ez által — mert a veteseni szabadjárás és letelepedés tilalmasnak volna tekintendő — az eddig szabad térnek a fenti egyházi használatra alkalmazását, a szabad használati jogot megháborította, annak egyházi czélokrai való használatába felperes egyház visszahelyezendő volt stb. 2. A visszahelyezést nem gátolhatta alperes azon igazolt állítása, hogy a felszántott területen előbbi években élőfák lévén, azokat ismét kivágatta, mert ezt netán fentartott uri jogánál fogva (jus dominale) megtehette a nélkül, hogy ezen területnek a jegyzett egyházi czélokra használhatását akadályozta és háborította volna, mert erre a fa nem elkerülhetetlenül szükséges, csakis ez év tavaszán az árpa bevetése által követte el a használati jog megháboritását, mert az, ki árpát vetett, kétségtelen megtiltja és megtiltani akarja azt is, hogy árpavetésébe valaki és igy a körmenethez tartozó, a búcsújáró hivek is járhassanak, még inkább, hogy abban sátort üssenek, kocsival beálljanak és mozsarakat helyezzenek el. — Curia: Helybenhagyja (83. okt. 29. 6898.). Kétségtelen ugyan, hogy felperesnek a kérdéses földekre vonatkozó birtoklása valódiatlan nem volt; miután azonban felperes azokat saját keresetbeli előadása szerint is . . . tilos alapon birta . . . felperes nem jogos birtokában való megvédése igényt nem tarthat. (C. 85. jul. 8. 3441.). A sommás visszahelyezés, mint az önhatalmúlag megháboritott birtok ideiglenes oltalmára szolgáló kivételes perut csak a vonatkozó törvényekben meghatározott alakban vehető igénybe. A m.-biróság Ítéletében felhívott, s sommás visszahelyezési perutat szabályozó törvényekben pedig a vesztes fél részére jogorvoslatul a perújítás mellőzésével egyedül a rendes perut van fenhagyva. És miután ettől eltérő rendelkezés a későbbi törvényekben sem foglaltatik: a m.-biróság a kért perújítást helyesen tagadta meg (C. 88. jun. 21. 2189.). (Mikor és meddig leérhető sommás visszahelyezés?) Felperesek keresetükkel egészben elutasittatnak, mert a jogközösség, a mely a peres felek, mint együtt lakó és közösen gazdálkodó felek között a kereset értelmében fennállott, felperesek kereseti előadása szerint kölcsönös megegyezés folytán megszűnt, sőt amennyiben felperesek némely ingóságot tényleg kizárólagos birtokukba vettek, részben tényleg foganatosítva lett, jelen esetben tehát a közösség megszüntetése peres felek egyezségén és tényén alapulván, peres feleknek a közösségből folyó jogai nem visszahelyezés, hanem közösség megszüntetése iránti kereset vagy tulajdoni kereset utján lettek volna szabályozandók, felperesek pedig keresetüket nem ez utóbbira irányozták (C. 89. jun. 15. 4315.). A háztartás közös vagyonának kezelése, s ezzel összekötött birtoklási jog mindaddig, mig a házassági viszony fennáll, vagy a vagyonközösség meg nem szüntettetik, a férjet mint családfőt illeti s a kezelést a nő, vagy ennek nevében egy harmadik egyén, a férjtől önhatalmúlag el nem vonhatja és az e jogon ejtett sérelem birtokháboritási keresettel orvosolható (C. 90. január 23. 9823/89.). A házassági közösségben élő férj eltérő házassági egyezség nem létében törvény szerint nem tekinthető neje ingatlan vagyona közös birtokosának, hanem akkor, ha neje beleegyezik, csak kezelőjének, következésképpen, ha neje őt a kezeléstől tényleg megfosztja, nem lehet jogosítva az ingatlanok birtokába sommás uton visszahelyeztetni, mert a