Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

40 Dolog jog. uradalmi birtokon legeltetik, kétségtelen, hogy birtokbáboritás nem forog fenn s visszahelyezésre szükség nincs stb. (C. 91. ápr. 10. 1719/90.). Minthogy sem valamely jognak megtagadása, sem valamely elkövetendő cselekményre vonatkozó akaratnak nyilvánítása, a birtok- vagy jogháboritás tényének megállapítására nem alkalmas, miveJ a háboritás fogalma már magában jogellenes külső cselekményt feltételez: hiányzik a jelen esetben a sommás visszahelyezési kereset egyik alapfeltétele, t. i. a birtok, illetőleg a jogháboritás (C. 91. aug. 4. 4282.). Felperesek birtokháboritási keresettel felléphetnek, még akkor is, ha nem az ingatlannak tényleges birtokba vétele, hanem terményeinek önhatalmú elvitele által történt a háboritás ténye, tehát nem az ingatlan maga, hanem az elvitt széna és sarjú képezi a kereset tárgyát, mert a másod bíróilag is idézett polgári törvénykönyv :«!<>. §. szerin t a birtokot, bármi tulajdonságú legyen is az, senkinek seio szabad önhatalmúlag háborítani és a háboritottnak joga van a beavatkozás betiltását és a bizonyítható kár megtérítését, tehát az előbbi állapotba való visszahelyezését bíróilag követelni (C. 92. jun. 2. 3729.). A sommás visszahelyezési kereset megállapítására két kellék elkerülhetetlenül szükséges, t. i. az illető jognak háboritlan valódi birtoklása, illetve használata és ennek a birtoklásnak, illetve használatnak, önkényü megháboritása. A birtoklás, illetve használatnak a haszonbérlő által történt gyakorlása olyannak tekintendő ugyan, mintha az a haszonbérbeadó tulajdohos által gyakoroltatott volna; de ha az illető használat csak szívességen alapul, ebből, valamint a haszonbérlő nem meríthet jogot a megszüntetett használatba való sommás visszahelyezésre, ugy nem meríthet a földtulajdonos sem és igy alperesnek az a ténye, hogy birtoka határán sorompó emelésével a tetszésétől függő átjárást megszüntette, önkényü birtokháboritásnak nem tekinthető (C. 92. deez. 1. 11061.). Hajdúböszörményi járásbíróság; A visszahelyezés megítélésének jogi folyományaképen elmarasztalandó volt alperes a követelésbe vett elvont haszon megtérítésében is (88. nov. 13. 5211.). — Helybenhagyja (C. 89. máj. 9. 340ó.). — Azonos határozat, de oly megszorítással: ,,ha a haszonvétel megtérítése iránti igény elbírálása ellen alperes kifogást nem tesz": Curia: 8484/88. — Tekintve, hogy jelen perben a birtokháboritás ténye alperesek nyilatkozata által bebizonyított ténynek veendő, ezzel szemben felperesnek nem volt többé szüksége a visszahelyezés tekintetében kijelentést kérni; másrészt azonban jogosítva volt a birtokháboritás által okozott kárának megtérítését igényelni, a nélkül, hogy ez által a sommás visszahelyezési per jogköret túllépte volna: a tábla az okozott kár és perköltség iránt ujabb határozat hozatalára utasittatik (('. 88. jun. s. 2630.). — Budapesti tábla: Sommás visszahelyezési perben az előbbi állapot helyreállítása helyett kártérítés is megitéihető (26787/83.). A sommás visszahelyezés czimén indított per elbírálásának a tárgya csak az előbbi állapot helyreállítása vagyis az elfoglalt tárgy visszabocsátá«ának és a háboritás ténye által okozott kár megtérítésének a kérdése lehet, de ki nem terjedhet annak eldöntésére, hogy kit illetett a foglalás ota a vissza bocsátásig az elvont haszonvétel (('. 92. febr. n. 341.). A visszahelyezési pernek egyedüli czélja az előbbi vagyis a háboritast megelőzőleg létezett birtok- vagy jogállapotnak a visszaállítása, miből következik, hogy visszahelyezést csakis az követelhet, ki birtokban vagy valamely jognak gyakorlatában volt. Aki özvegyi jogát tényleg aem gyakorolta, az a férje javaiban nem maradt benn. az minthogy abban meg sem háboríttatott, vissza nem helyezhető. (C. 93. ápr. 7. 1970. M. 12,184.). A somm. visszahelyezési per egyik alapfeltétele az egy évi békés birtoklás v. ennek hí; inyaban s ill. rövidebb tartamú birtoklás eseten a birtoklás jogosultsága . . A felp.-sel szerződött társtulajdonosok előző birtoka felp. javára azért sem jöhet számításba, mert azok nem kizárólag, hanem alp.-sel s többi tulajdonostársukkal közösen birták a malmot ... (G. 93. máj. 27. 2264. M. 12,180.). A somm. visszahelyezési per az elvont hasznokra, mint a melyek a kár fogalma alá esnek, nem terjedhet ki (C. 93. jul. 4. 2729. M. 12,181.). \ sommás visszahelyezési per tárgyát tisztán a megháborított tényleges állapot visszaállítása, melylyel a tulajdonjog iránti kereset