Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi arányosítási eljárás. G21 foglalt 3—5. §-ok helyébe a számozás megtartása mellett a következő fejezet és szakaszok lépnek: II. FEJEZET. Az úrbéri viszonyon alapuló egyes perekben követendő eljárás. 3. §. A következő perekben, u. m.: a) egyes telkeknek vagy telekrészeknek majorsági, székelyörökségi, vagy úrbéri természete, foglalások visszaadása és irtványok visszaváltása iránt a törvényes zárhatáridőkben megindított és még függőben levő keresetekben, b) a megváltható tartozások megváltása iránti keresetekben, c) az úrbéri czimen jogtalanul gyakorolt fajzási, makkoltatási, legeltetési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben, a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszínén tartandó meg. A tárgyalás kitűzése előtt vagy azzal egyidejűleg — a mennyiben a kereset visszautasításának vagy kiegészítés végett való visszaadásának esete fenn nem forog — az ügy minősége szerint szükséges hivatalos adatoknak, különösen az 1819—20. évi úrbéri összeírásnak, az 1848. év előtti adózási lajstromoknak, a legelső és a legújabb kataszteri munkálatoknál, úgyszintén az országos úrbéri kárpótlásról szóló adatoknak beszerzése iránt hivatálból teendő intézkedés; egyidejűleg s hivatalból keresendők meg — ha az ügy minősége igényli — az országos levéltár s az illető megye hatósága az iránt, hogy a szóban forgó községet illetőleg az 1848. év előtt netalán keresztülvitt arányosításra, tagosításra, vagy egyéb birtokrendezésre vonatkozó ügyiratokat közöljék. A tárgyalást a törvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkísérlem és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és uj határidőt megadja, a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderítése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró — a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja, és a mennyiben lehetséges — azonnal kihallgatja: ha szemle vagy becslés forog fenn, azt teljesíti; a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti. Az ilyen módon bevégzett tárgyalást esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a bíróság a már hivatalból be-