Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

622 Dologjog. szerzett adatokon és a felek részéről felhozott bizonyítékokon kívül, másokat is szerezhet he. Ingatlan legeltetés megszüntetése iránti perben a polgári bíróság hatásköre, az 1892. évi XXIV. t.-cz. 3. §. c) pontjára tekintettel leszállítandó, ha alp.-ek úrbéri czímen 1848. előtti idö óta gyakorolt legeltetési használatot vitatnak s felp. ki nem mutatja, hogy a kérdéses legelök úrbéri uton már — a volt úrbéresekkel szemben — szabályozva lettek. (C. 7788/1895. sz.) 4. §. Az első birói Ítélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a keresel vagy védelem alapjául vett czimet egy más, a 3. és 5. a) §§-han felsorolt s a kereset beadásakor még el nem enyészett czimmel felcserélni s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendjén kifejezett kérelmeiket módosítani. A bíróság a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül a beszerzett bizonyítékok szerint itéli meg, azonban olyan czimek alapján, melyek a 3. és 5. a) §§-ban elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad. A törvényszék Ítélete ellen a felek az illető kir. Ítélőtáblához s onnan a királyi Curiához birtokon belül felebbvitellel élhetnek. 5. §. A 3. és 4. §§. rendelkezései a 3. §-ban felsorolt, folyamatban lévő és jogérvényes Ítélettel még el nem döntött perekben is alkalmazandók. V. Az 1880: XLV. t.-ez. II. és III. fejezete közé a következő uj fejezet iktattatik be: 11. A) FEJEZET. Az urhéri elkülönítés és az arányosítás rnegengedhetösége. 5. a) §. A 3—5. §§. rendelkezései az úrbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelők és nádasok elkülönítésének, valamint az arányosításnak megengedhetősége* iránt indított ügyekben is alkalmazandók. 5. b) §. Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése, valamint az arányosítás végett indított perekben a megengedhetőség iránt hozott ítéletnek magában kell foglalnia az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését. Az arányosítás megengedhetőségére vonatkozó tárgyalás és ítélet, ha az illető ingatlanokat a volt úrbéresek haszonvételei is terhelik, hivatalból kiterjesztendő az úrbéri elkülönítés megengedhetőségének kérdésére is. VI. Az 1880: XLV. t.-czikk 6. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő uj szakasz lrj): 7. §. Természetes határokkal biró vagy müvelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (dűlők) gazdasági javítások czéljából kívánt külön tagosítása, az illető terület egy negyedét