Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birtokháborítás. Sommás visszahelyezés. 30 tétele, hogy alperes nincs valódi birtokban. A visszahelyezési per czélja az, hogy a birtokvédelemre ideiglenes intézkedés tétessék; az ezzel meg nem elégedő félnek a rendes perut marad fenn a birtokjog érvényesítésére; ennek az ideiglenes intézkedésnek biztosítása végett további "ideiglenes intézkedésnek — minő a zárlat — helye nem lenét; s erre nincs is szükség, mert a visszahelyezési perek minden bíróságnál soronkivül intézendök el s ezekben a bírói gyakorlat által a perújítás is ki van zárva. (8932/87.). A sommás visszahelyezési perben a tulajdonjog kérdése elbírálás tárgyát nem képezi. E perben egyedül a használat és birtoklás irányadó (0. 89. febr. 6. 10.394.). Azonos határozatok: Curia: A sommás visszahelyezési kereset elintézésénél, az erösebb jog vitatása és eldöntésének kizárásával csak az utolsó békés birtoklás és annak megháborítása lehet irányadó (90. febr. 8291/89.). — Budapesti tábla: Felperes birtoklása igazolva nem lévén, birtokháborítás esete fenn nem forog; azon kérdés eldöntése pedig, megilleti-e felperest alperessel szemben özvegyi jogon a kereseti ingatlanok birtoka, a sommás visszahelyezési per keretébe nem tartozik (87. márez. 17. 7644.). — Curia: Helybenhagvja (87. aug. 24. 6537.). Curia: 90. ápr. 23. 7231/89.).' — (85. jul. 14. 3029.). — Curia: 91. jul. 8. 4873. — Curia: 92. decz. 29. 11492. — Curia: (93. szept. 28. 9602.). Habár a tulajdonjogból kifolyó jogok ingókra nézve is rendszerint tulajdonkeresettel érvényesitendök, törvényes akadály nem forog: fenn az ellen, hogy a csupán birtokbahelyozésre irányzott kereset (cséplőgép visszatartásai, s visszahelyezés czimén ne indittassék, ha e per-ut feltételei egyébként fennállanak (C. 89. nov. 22. 6599.). A birtokháborítás iránti keresetnek czélja az, hogy az önhatalmú cselekmény rövid uton megtoroltassék és a létező birtokáilapot erőszakos megzavarása a jogrend érdekében megakadályoztassék; miből következik, hogy ezen orvoslat a cselekmény elkövetése után hosszabb idő lefolyásával igénybe nem vehető. Ehhez képest, tekintve, hogy a jelenlegi kereset alapjául vett cselekménye alperesnek, mint ez a tényállásnak megfelelően az első bíróság ítéletének indokaiban előadatott, 1887. szeptember havában követtetett el, ennek megtorlása iránt pedig a kereset csak 1888. nov. 27. napján adatott be, ennélfogva az elsőbiróság helyesen jelentette ki, hogy a kereset, tekintet nélkül arra, hogy felperes a jelzett tény felől mikor nyert tudomást, már az emiitett huzamosabb idő lejárta következtében ez uton elkésett (C. 90. márcz. 27. 1251.). A birtokháborítás tényéböl származó kártérítési követelés, ha az, mint jelen esetben is, a sommás visszahelyezési keresettel együttesen érvényesíttetik, a visszahelyezési pernek járulékát képezi, s mint ilyen jogorvoslatok tekintetében emennek szabályait követi (C. 90. aug. 13. 4788.). Birtokháboritást az követ el, ki önhatalmú cselekmény által másnak birtokát elfoglalja, vagy mást birtokjogainak gyakorlatában tényleg meggátol: a szóval történt eltiltás a birtokjog gyakorlata tényleges megakadálvozásának tekinthető nem lévén: visszahelyezésnek joga nincs (C. 90." jul. 27. 4516.). A tényleges birtok, illetőleg joggyakorlat védelmére szolgáló sommás visszahelyezési perben vizsgálat és eldöntés tárgya csak az lehet, vájjon felperesek voltak-e azon jognak tényleges gyakorlatában, melj ben a kereseti előadás szerint megháborittattak s fenforog-e alperesek részéről háboritás ténye? Nem szenved ugyan kétséget, hogy valamely joggyakorlatától való eltiltás is képezhet már birtokháboritást s az illető, ki a jog gyakorlatától eltiltatott, a visszahelyezés szorgalmazása végett nem tartozik bevárni, hogy a jog gyakorlatában tettleg erőszak alkalmazásával akadályoztassék, hogy azonban a birtokháborítás ténye megállapítható legyen, a tilalomnak oly módon kell nyilvánulnia, hogy az alkalmas legyen a jogosítottat az addig folytatott gyakorlat abhanhagyására birni, ez azonban nem forog fenn akkor, midőn az illető jogosított a tilalom daczára a jog gyakorlatát minden további akadályoztatás nélkül folytatja. Midőn tehát felperes nem vonta kétségbe alperesek azon állítását, hogy a somodori telepitvényesek a tilalom daczára állatjaikat az