Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdély úrbéri viszonyai. GOl C) Foglalások. 69. §. A jelen törvény [II. fejezetének a foglalásokról szóló intézkedései, az ország ezen részeire a következő változtatásokkal terjesztetnek ki: a) oly békés birtok, a mely már ISI!), évi január 1-én fennállott, többé meg nem támadható; b) a foglalások iránti kereseti jog elenyészettnek tekintetik, ha a per 1862. évi deczember végéig, a székelyföldiekre nézve pedig 1870. évi január l-ig meg nem indíttatott. D) Erdei haszonvételei-. 70. §. Oly erdők vagy erdőrészek, a melyek akár az 1819/20. évi országos összeírás előtt, akár azután, örökszerződés vagy végérvényes itélet utján a községnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonvételül adattak át, nem esnek úrbéri rendezés alá, hanem a volt úrbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fentartva erdei vagy legeltetési haszonvétel, az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fentartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrésze a volt földesúrnak kiadandó. 71. §. Egyéb esetekben az úrbéri faizás. és makkoltatás fejéhen a volt úrbéreseknek járó erdőilletmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt: 1. Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/20-ik évben eszközlött országos összeírás szerint az első osztályú községben legalább hat hold. második osztályú községben legalább 9 hold. harmadik és negyedik osztályú községben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt 1000 •öllel számítva. 2. Erdőillétményül egy égész telek számára egy és fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdőtér — holdját 1000 • öllel számítva — rendszerint nem szabathatik ki. 3. Ha azonban a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi jan. l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne: az egy egész, telek után járó erdőilletmény kivételképen kilencz (1000 négyszögöles) holdra fölemelhető. 4. Viszont a hol a volt úrbéres által 1S48. évi jan. l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és félholdnyi erdőtér nem kívántatik: ott az erdőilletmény egy-egy egész telek után a 2. pontban megállapított minimumon alul is leszállítható. 5. Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknek az 1. pontbari említett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet birnak, külső birtokuknak ezen átlaghoz mért aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak.