Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi birtokrendezés. Urbériség. E törvény a volt naszódvidéki községi erdők kezeléséről szóló 1890: XIX. t.-cz. hatályát nem érinti (1898: XIX. t.-cz. 63. §.). V. ö. 1904. nov. 22. 10.320. sz. IM. rend., a volt úrbéreseknek a tagosításkor közösen kiadott legelő-, erdő- vagy nádasilletőségek telekkvezésére nézve 45.041/89. sz. a. kibocsátott rendelet pótlása, módosítása és kiterjesztése tárgy. (1904. R. T. 1528.) — V. ö. 1905. jan. 13. 42.060/904. sz. FM. rend., az 1879: XXXI. t.-cz. és az 1898: XIX. t.-cz.. végrehajtása körébe tartozó némely ügyek elintézésénél követendő eljárásról. (1905. I?. T. 12.) — V. ö. 1906. jan. 26-án 35.100/905. sz. IM. rend., a volt úrbéresek részére közösen kiadott birtokilletőségek egyénenkint való felosztásánál és a felosztott részek telekkünyvezésénél követendő eljárást szabályozó, 1890. juL 2-án 20.326. IM. sz. rend. módosításáról (1906. K. T. 30.) B) Erdélyi birtokrendezés. ERDÉLYI 1847:111. TÖRVÉNYCZIKKELY, Az urbériségröl. 1. §• Urbériség alapja az 1819/20-ik évben, legfelsőbb parancs következtében véghez vitt összeírás; említett összeírás pedig ily módon lészen kiigazítandó: 1- ször. Ha az idézett összeírásban kijelölt mennyiségből a földesurak által illető bíróság közbejövetele nélkül valami elvétetett volna, ez a bebizonyosnlandó mennyiségben az nrbéreseknek visszapótlandó. 2- szor. Minthogy a „Hármas törvénykönyv" 1-ső része 10-ik czime értelmében adó alatti úrbériségeket is majorságföldekké tenni szabad, ily módon majorságosított földek, ha szinte az 1819/20-ik évi összeírásba beírattak volna, ezentúl is földesúri kezeken hagyatnak, a helybenhagyott törvények III. része 3-ik czime 4-ik czikkének rendelkezése ezutánra is fenn hagyatván. 3- szor. Az urbért behozó bizottmány által minden helységre nézve külö-külön meghatározhatván, hogy jelenlegi szolgálataik és tartozásaik szerint, mely úrbéresek vétessenek egész vagy kisebb állományuaknakj ha az 1819/20-ik évben urbériségeknek feljegyzett földek nem lennének elegendők, az úrbéreseknek földekkel oly móddal leendő ellátására, hogy az úrbér behozatala után mindnyájan külön-külön a IV-ik t.-cz. 6-ik szakasza nyomán a tett szolgálatok arányában elhatározott állapotuk szerint ezentúl is egész, vagy kisebb állományuaknak maradhassanak, s ha továbbá az összeírásban kijelölt földmennyiségen kivül, netalán oly földek is léteznének úrbéri kezeken, melyek az úrbéreseknek, vagy más szolgáló embereknek, nem a földesurak külön és kétségtelen használatában volt majorság földeiből szakasztattak ki. vagy engedtettek át: a fentebbi hiány ily földekből lészen kipótolandó és ugyanazon földesúrnak minden úrbéresei kezein összesen találtató földek mértékéig, eddigi szolgálataik mértékeihez arányzull állapotukban lesznek megtartandök; önként érteivén, hogy oly földek,-melyek sem az összeírásba be nem irat-