Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

584 1 Jologjog. tak, sem a szolgáló emberek kezeinél nem léteznek, ezen hiány pótlására nem fordíttathatnak. 4- síier. Ha az 1819/20-ik évben urbériségnek összeirt és az úrbéresek kezein található küíáliományi mennyiség az úrbér behozatala alkalmával az előbbi pont értelmében pótlásra szükséges aránylagos mennyiséget felül múlná, ezen felesleg is az úrbéreseknél hagyatik; ha csak a földesúr be nem bizonyítaná, hogy ez a majorságföldekből helytelenül iktattatott be az öszszeirásba. 5- ször. Azon helységekben, hol eddig tagosítás, közhelyek felosztása alkalmával, vagy más okból is úrbéri rendezés vitetett volna véghez: a szolgáló embereknek kiadott mennyiség kezüknél hagyandó. Mely állományi mennyiség, ha az 1819/20-ik évben összeirt mennyiségnél kevesebb lenne, az állomány hiány a földesúr által pótlandó. Az úrbéri tartozások és szolgálatok pedig minden esetre az úrbéresek által birt, vagy bírandó állományokhoz alkalmazandók. 2. §. Az irtványok általában az 1791-ik évi 26. és 30-ik törvényezikkek éltelmében majorságföldeknek tekintetnek; de az előbbi szakasz szabálya szerint véghezx iendő szükséges állományi pótlás esetében, netalán urbéresi kezeken levő oly irtványok, melyek nem a földesurak nyilvános tilalma ellenére tétettek, az állományok pótlására szolgálandanak; a földesurak nyilvános tilalma ellenére, valamint a tiltott erdőkben tett irtványok ellenben az állományok pótlására nem fordíttathatnak. Az úrbéres és földesúr között kötött egyezménynél fogva tett irtványokra nézve, az egyezmény tartalma megtartandó. 3. §. A jövendőben teendő irtványokra nézve határoztatik: hogy azok csak földesúri engedelem és nyilvános egyezések nyomán tétethetnek, melyekben ugy az egyezés minden pontjai, mint a megváltáskor megtérítendő munkabér is világosan feljegyzendők. Hogyha pedig földesúri engedelem és egyezés nélkül irtványok tétetnének, azokat a földesúr, az irtvány használatától számítandó három év lefolyta alatt, szolgabíró vagy dülőbiztos és tisztiügyész jelenlétében, minden költség megtérítése nélkül visszaveheti; három év lefolyta után ezt csak rendes úrbéri utón eszközölhetvén; mindkél cselben a földesúr kárának megtérítése a visszavétellel együtt eszküzlendő. Ha a földesúr a kiváltás feltételeit az egyezésben világosan megemlíteni elmulasztaná, a kiváltásnak csak becsű mellett leend helye. 4. §. Úrbéri szabályozásnak a székely székekben is helye leend, oly világos kifejezéssel azonban, hogy a majorságföldek és székely örökségek, habár jelenleg a szolgáló emberek kezeinél léteznének, valamint azon bármi névvel nevezendő földek is, melyek a Hármas törvénykönyv 1-ső része 40-ik czime értelmében, vagy Ítéletek következtében földesúri kezekre jutottak, úrbéri szabályozás tárgyai nem lehetnek; az elv jelen törvényezikk 1-ső szakaszában határozott állományi illetőségek kiigazítása alkalmával is megtartatván.