Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

I rbéri jog és birtokviszonyok rendezése 99. L) miics összefüggésben a jelen t.-cz.-kel. Új telepitvények ideiglenes adómentességéről L a földadó szabályozásáról szóló 1875: VII. t.-cz. 0. §-át. V. o. még: 1877. jul. 20. 17.086. sz. IM. rend. a népoktatási törvény 39. és 41. §-ainak a telepítvényes községek birtokrendezése körül és alkalmazásáról. A telepítvényi ügyek a felhozott törvényszakaszok rendelkezései szerint lévén kezelendők és megítélendők, miután ezek szerint csak úrbéri bíróságok járnak el, s eltérésnek helye nincs. (C. 1890. jun. 24. 903. sz.) 1877: XII. TÖRVÉNYCZIKK, az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezését tárgyazó 1871 : LIII. t.-cz, 45. és 51. §§-nak módosításáról és a 6. §. pótlásáról. (Szentesítést nyert 1877. évi május hó 22-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1877. évi május hó 26-án.) 1. §. Azon perekben, a melyeknek tárgyát a/, urbériség megállapítása is képezi, az 1871: LIII. t.-cz. 4.">. és 51. §§-ban foglalt következő általános rendelkezéseknek: „a törvényszék a felek közt létrejött egyezségei csak alaki tekintetben veszi vizsgálat alá;" és „a törvényszék által bozott Ítéletek és jóváhagyott egyezségek a kir. Ítélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendők", csak akkor van helye, ha a volt földesúr vagy jogutódja az urbériséget megállapító egyezség vagy itélei alapján az állam irányában netalán érvényesíthető kárpótlási igényéről világosan és határozottan lemond. 2. §. Ha az 1. §-ban érintett perekben a volt földesúr vagy jogutódja az urbériséget megállapító egyezség vagy ítélet alapján netalán érvényesíthető kárpótlási igényéről az állam irányában világosan és határozottan le nem mond, — akkor: a ) Egyezség esetén a törvényszék a felek közt létrejött egyezségségel nem csak alaki tekintetben, hanem az urbériség megállapítására nézve érdemileg is vizsgálat alá veszi, — és oly egyezségtől, a melyben több urbériség állapíttatik meg. mint a mennyi az 1871. évi LIII. törvényezikk 44. §. szerint hivatalból eszközölt szabályszerű nyohiozás által kinyomoztatott, — a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyást megtagadó törvényszéki határozat a királyi táblához s onnan a legfőbb itélő-székhez felebbezhető. 6) ítélethozatal esetén a törvényszék az urbériség kérdésében az 1871. évi LIII. t.-czikk 44. §-a szerint hivatalból eszközölt szabályszerű nyomozat alapján határoz. c) A jóváhagyott egyezség vagy a meghozott itélei a kir. táblához hivatalból mindig felterjesztendő, mely azt az urbériség