Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. Guastalla, Osvieczin és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegitett grófja; Trient ós Brixen fejedelme; Fel- ós Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja, Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv örgrófság ura; a Szerbvajdaság nagyvajdája sa|. Oly czélból, bogy a jobbágyi kapcsolatnak az 1848-iki deczember >-<\n kelt szózatunkkal s az 1849-iki július 7-röIi nyiltpaiancsunkkal jóvábagyott megszüntetése folytán az egykori földesurak s a volt jobbágyok, és ezektől különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok között megváltozott viszonyok, nemkülönben az e részbeni kölcsönös birtokviszonyuk végképen szabályoztassanak, különösen, hogy az összesítések s elkülönzések létesítése a megváltozott viszonyok mellett minden érdekeknek lehetőleg megfelelő módon előmozdíttassék, ministereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után felhiva érezzük Magunkat, az eddigi úrbéri törvények figyelembe vételével, Magyarország -számára következő határozatokat kiadni, s azokat az e részben előfordul* minden tárgyalások elhatározására nézve szabályul kitűzni azon hozzáadással, hogy ezen határozatok jelen nyiltparancs kihirdetése napjától kezdve hatályba lóptetendök. ELSŐ SZAK. A / 11 i b é r i k a p c s o 1 a t b ó 1 s a z e z z cl r o k o n jog á 11 a p ot o k b ó1 er e d ő viszonyok szabályozása iránti b a t ározatokról. 1. §. A létezett úrbéri kapcsolatnak s a földesúri törvényhatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcsolatból s a földesúri törvényhatóságból credo s következtetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek. 2. §. Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következésében a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbér jobbágy- és úrbéri zséUértélkek) teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl, fönhagyatván a jobbágyjavakbani öröködési rend s a telkek sZétdarabolása iránt fennálló, vagy még kibocsátandó rendszabályok. 3. §. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeseknek ismertettek, legyenek bár ezek úrbéri vagy ennek helyét pótló szerződési bánás alá vetve. 4. §. Ezenkívül az úrbéri telkekkel a volt jobbágyok tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes uton elkülönzendő legelök, nemkülönben azon erdők s nádasok is. melyek az úrbéri faizás és nádlás végett a volt jobbágyoknak átengedtettek, vagy jövendőben átengedtetnének. 5. §. Az úrbéri jobbágy- s úrbéri zsellértelkek törvényes mértéke az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapítva, ezen. határozat minden úrbéri tárgyalásoknál zsinórmértékül szolgálatid. 6. §. A puszta telkek (sessiones desertae) a mostani birtokosok teljes tulajdonává válnak. * Puszta telkek gyanánt azonban azon telkek nem tekintendők, melyek birtokosaik által csak az 1848. és 1849. évek alatt hagyattak el, s ezek által azóta ismét birtokba nem vétettek. Az ilyes telkek tekintetében a volt birtokosoknak s jogutódaiknak birtok- és tulajdonjogai érintetlenül maradnak. 7. §. Az úrbéri állománynak a földesúri földekből vagy a közös legelöbőli foglalás által keletkezett minden nagyobbítása, nemkülönben annak az azelőtti földesuraság általi foglaláson alapuló kevesbülése. az eddigi törvények szerint kezelendő, azonban azon korlátozással, bogy oly békés birtokot, mely az 1820-dik éven tul terjedt, többé megtámadni nem lehet.