Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Úrbéri nyiltparancs. Az 1820-dik év óta történt ilynemű foglalások iránti keresetek is, azon esetekben, hol a telkek tagosítása s a legelő elkiilönzése kéretik, a kereseti jognak különbeni vesztése terhe alatt, ezen munkálatok eszközlése alkalmával szorgalmazandók s ezekkel egyszerre tárgyalandók s elhatározandók. Ha ezen munkálatoknak sem egyike, sem másika nem kéretik, ugy az ilyetén panaszok a kereseti jog különbeni elenyészése terhe alatt legt'ölebb ezen nyiltparancs kihirdetésétől számítandó három év alatt benyújtandók. 8. §. Azon földek ellenben, melyek azon térnek fölmérése után, mely az úrbér behozatalakor meghatározott számú úrbéri telkek öszletekép a vult jobbágyoknak átadatott, mint maradék földek találtatnak s melyekből az eddigi törvények szerint uj telkek valának képezendök, a földesuraknak járandó kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak. Ez által azonban a volt a jobbágyak nem jogosíttatnak fel arra, hogy ily módon szaporodott birtokuknál fogva a legelő s erdő elkülönzésénél úrbéri telkeik után járandó törvényszerű mértéket meghaladó illetményt követelhessenek. 9. §. Az irtás-füldekkeli bánás következőkép szabályoztatik: [. A jelen birtokosok kezei között maradnak:,,, a) azon irtásföldek, melyek valamely úrbéri telekhez törvényesen akkép csatoltattak, hogy elébbi minöségöket elvesztették, s az úrbéri telek alkatrészét képezik: li) azon irtásföldek, melyek a volt jobbágyoknak eredetileg és egyedül életföntartás végett adattak át; c) azon irtásföldek, melyeken megszállítások léteznek, ha ezek birtokosainak ezen megszállításokon kivül egyéb, úrbéri telekhez tartozó birtokuk ninesen: d) azon irtásföldek, melyek a birtokosoknak örök időkre földbér, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett szerződésileg adattak át. Az irtásföldeken b) c) és d) alatt fekvő tartozások a birtokosok által megváltandók. II. Minden egyéb irtásföldek, mennyiben ezt különös szerződések nem gátolják, az illető földesurak által visszaválthatók. A földesurak mindazáltal kötelesek, az ilyetén visszaváltható irtásföldeknél, ha ezek különös feltételek nélkül s határozatlan időre adattak át, ezen nyiltparancs kihirdetése után három év alatt, azokra nézve pedig, melyek bizonyos föltételek mellett s meghatározott időre vannak a volt jobbágyak kezei között, a föltételek teljesítése s a megállapított határidő lefolyta titán három év alatt, barátságos egyezkedés utján vagy az irtási költségek s az irtásfüldeken fekvő beruházások megtérítése által, vagy az irtásföldek egy részének átengedése által, a visszaváltást szorgalmazni. A barátságos egyezkedésnek az illető szolgabírói hivatal mint politikai hatóság befolyása mellett kell történnie. Az ezen hatóság által eszközlött vagy hitelesített szerződések az első biróságu úrbéri törvényszék utján jóváhagyás végett az úrbéri fötörvényszék elé terjesztendök. Ha az ilyes egyezkedés nem sikerül, a földesúr köteles a kiszabott határidő megtartása mellett a visszaváltást az úrbéri törvény utján teljesitni, ellenkező esetben visszaváltási joga elenyészik, s az irtásföldek a birtokosok megmásíthatatlan tulajdonává válnak, és egyedül a rajtok fekvő szolgáltatásokat tartoznak megváltani. 10. §. A volt jobbágyokat az egykori földesuraságok erdeiből illető haszonvételek megváltása tekintetében a következő rendeletek szolgálnak szabályul: Ott, hol a volt jobbágyok a faizás törvényes élvezetében vannak, számukra helyette azon földesurasági erdőből, melyben eddigelé a faizást tö.rvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó. Á fennmaradó erdötér a földesuraknak teljes tulajdonul marad.