Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A hol végre a királyi bármely haszonvételeknek gyakorlata végett felállítandó közös épületről forogna a kérdés, az építési minémüség a szükséges, de mindig azon haszonvételnek biztos jövedelmeihez mérséklendö költségekre való tekintettel, a nagyobb birtokuaknak megegyezésével határoztassék el. 12. §. Az arányuság végrehajtására szükséges az ege'-/, határnak eddigi egyes birtokok szerint való fekvését mutató, s a többi perbeli irományokkal együtt a vármegye levéltáráim beteendö hiteles földabrosznak az 1807-diki 21-dik TörvényOzikkely 11-dik §-nak értelmében való elkészítése, s ennekutána az egész határbeli külső földeknek, és igy a régi belső telkek utánni tartozmányoknak is összezése, kivévén az oly szőlőket, szilvásokat és gyümölcsösöket, melyek egymást érve terjedvén ki, fekvési helyzetök miatt a határbeli külső több földek összesítését nem gátolják, és a melyekről azt, hogy a közösből foglalt darab földön ültettettek volna, megmutatni nem lehet; máskép különben is értetvén, hogy azután ezen javakat, mint arányusítási tárgyul nem szolgálhatókat, az illető birtokosnak viszont azon mennyiségben vagy vele felérhetőben, minden egyéb határbeli haszonvételekkel együtt, a megállapított kulcs szerint — előrebocsáttatván a földek osztályozása — magános használat végett felosztani, és minden közbirtokosnak, a mennyire eszközölhető, egy tagban kihasítani és sorshúzás szerint, — ha a közbirtokosok más mód iránt nem egyesülnének, — kiadni kelletik; — a legelőre nézve "az rendeltetvén: 13. §. Hogy ahol a helyzeténél fogva megtörténhetik, előrebocsátott módon, hasonlókép valóságos kihasitással — a legelőnek szűk volta ezt nem akadályoztathatván •—- osztassék fel; ha mindazáltal a legelők semmi más egyéb használatra nem fordítható darab földekből állanának, vagy a reájok járás gátoltatása, s egyéb többféle különböző okok miatt ki nem hasíttathatnának, ekkor a helybeli oly körülmények biróikép is megtudatván, a legelő kiterjedésére és termékenységére való figyelmezéssel a marhák száma és neme haíároztassék meg. s igy minden közbirtokos illetőségéhez szabva a legelő használata rendeztessék el, az ilyetén rendeztetést megszegők pedig annyiszor, mennyiszelr minden egy-egy darab marhától, a , közbirtokosság által rögtön megveendő egy forint büntetéssel fenyíttessenek. 14. §. A határnak ezek szerinti felosztásakor a jobbágyoknak nem csak szántóföldekben és rétekben, hanem legelő-