Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Birt(>k rei idézés. A rányusá g. ben is, a fennebbi VI, és X-dik törvény czikkelyek rendelete szerint használandó illetőséget, a földesúri javaktól elkülönözni kelletik. 15. §. Hol a jobbágynak belső telke kiegészítése végett külső föld adatott, ez ugyan belső-telki minden szabadságokkal fog birni, a közös haszonvételekből az oly darab föld után illetőleg háramló rész mindazáltal nem a közös, hanem a földesúri magányos illetőségből fog leszámíttat ni. 16. §. Az erdők gondviselésére nézve — fenmaradván az Í871-diki 21-dik törvény-czikkely rendelete — a legelés, makkoltatás, és egyéb haszonvételek kit-kit csak a számára kihasított erdőrészben fognak illetni. 17. §. Ha valamely közbirtokos a közös határ egy részét magános használat alá vonván el, azt lakosokkal szállítja meg, szőlővel beülteti, kerteknek fordítja, vagy azon hasznos javításokat teszen, és azt több esztendőkig birja, az ily darab föld a valóságos birtokosnál hagyattassék meg ugyan, a több köz-birtokosoknak mindazáltal a közös földekből aránylagi pótlékot adni kelletik; ha pedig a helybeli körülmények állván ellent, azt teljesíteni nem lehetne, akkor a közösből foglalt ugyanazon darab föld aránylag és eleve, megtéríttetvén a megtérítendők, felosztás alá bocsáttatik. 18. §. Az arányuság behozása kérésének jussa a közbirtokosok mindegyikét illeti. Ilyeneknek kell tartani pedig azokat, kik bármely haszonvételre nézve fenntartván a közösséget, vagy önmaguknak^ vagy azoknak, kiknek a belső telekben képét viselik, valóságos gyakorlatát megmutathatják. Többnyire ezen arányusági perben az ellentállás meg nem engedtetvén, a birtok mivoltához mérséklendő költségeknek közösöknek lenniök kelletik; melynél fogva ezek, törvényes kamatjaikkal együtt, mindenkor végrehajtás alkalmával a fizetni vonakodó közbirtokosok részeikből, birói foglalással is, megveendők lesznek. Egyébiránt per folyamatára nézve az 1807-diki 21-dik törvényczikkely 12-dik, 13-dik, 11-dik és 15-dik §§-ban foglalt rendelkezések az arányosító perekre is kiterjesztetnek. V. ö. 1810: VII. t.-cz. 14. §. 2. p., alább. 19. §. Az összesítést és az illető részeknek, a mennyire megtörténhető, egy tagban való kihasítását — a köz-birtokosoknak bármelyike kívánván — az arányusági per feljebb érintett utján még oly helyeken is meghatározni, s az e részben feljebb megállapított elvekkel megegyezőleg, végre is hajtani kelletik, melyekben, összesítés nélkül mindazáltal, az M ,-i r k u s: Magyar magánjog. II. 32