Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Ingatlan tulajdonainak megszerzése. 191 igazolandó, mégis oly esetben, midőn a végrehajtási iratok elvesztek, az árverési vevő nem fosztható meg attól, hogy a birtoknak birói árverésen történt megvételét és azt, hogy az árverési feltételeknek a vételár lefizetése által eleget tett, per utján más perrendszerü bizonyítékokkal igazolhassa s ennek alapján a tulajdonjognak nevére leendő bejegyzését kérelmezhesse (Lfi.:. 79. jan. 29. 12.678/78.). Az, a ki birói árverésen szerezte meg valamely ingatlan tulajdonjogát és annak jogutóda, tulajdonjogának a tkvben fel nem tüntetett korlátozását nem köteles tűrni, hanem a birlalótól az ingatlan kibocsájtását követelheti. (1901. jan. 22. I. G. 520/1900. sz.) 0* J/32. §. A nyilvánkönyvbeli betáblázásra mindenekelőtt szükséges: hogy az, kiről a tulajdon másra ruházandó, már maga is mint tulajdonos bekebelezve legyen. V. ö. tkvi rendt. 71—76. §§. Másnak megrövidítése czéljából történt tulajdonátruházás folytán nyert nyilvánkönyvi jog rosszhiszeműnek lévén tekintendő, az ily tulajdonos ellen az előbb jogczimet szerzett s az ujabb átruházás által károsítani czélzott fél, tulajdoni igényét érvényesíteni jogosítva van (Lfi. 76. jan. 26. 436.). Ha az ingatlan kétszeri eladása esetén az utóbbi vevő tulajdonjogát előbb kebeleztette be s ennélfogva az első vevő az adásvevési szerződés felbontását kérelmezvén, azzal elutasíttatik: e körülmény nem áll útjában annak, ha ugyanazon ingatlanra az előbbi vevő rosszhiszeműségére hivatkozva, tulajdonjogának megítélésre iránt indítson keresetet (Lfi. 78. febr. 12. 13.681/77.)'. Habár felperes, mint korlátlan telekkönyvi tulajdonos, rendszerint jogosítva van a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklását is mint a tulajdonjog folyományát követelni, a mennyiben a tulajdoni jog megszerzésénél jóhiszemüleg járt el; a jelen per során azonban felperes ellenében teljes bizonyíték szolgáltatott arra nézve, miszerint felperes mint rokon és közös háztartásban élő családtag biztosan tudhatta, hogy a per tárgyát képező ingatlan jogelődeinek atyja G. István által elsőrendű alperes jogelődének eladatott és hogy alperesek birtoklása amaz adásvéteil jogügyleten alapszik. Minthogy pedig a telekkönyvi bejegyzés is csupán a jóhiszemüleg szerzett jogokat védi, felperest, mint a ki a tulajdoni jogot rosszhiszemüleg szerezte, keresetével elutasítani kellett. (0. 86. ápr. 7. 924.). Azonos: C. 82. aug. 30. 4796. (fogadott fiu) 93. ápr. 13. 3839. (feleség). Jóllehet a telekkönyvi tulajdonos rendszerint jogosítva van bekeblezett tulajdonát képező ingatlannak birtoklását is követelni, ezen jog azonban nem illeti meg azon tulajdonost, a ki ellenében a per során a tulajdonjognak rosszhiszemű szerzése bizonyittatik (C. 90. jan. 14. 4857/89.). — Azonos határozat: 86. decz. 2. 3109. azzal, hogy felperes jogelőde maga osztályrészére nézve teljesen kielégítettnek nyilvánítván, nincsen felperes jogosítva ez egyezséget megelőzően foganatba ment birtoklást megszüntetni. Az, ki valamely ingatlan bizonyos részét kéri megítéltetni, azt helyiség szerint meg kell jelölnie, és a felosztás mikénti létesítésére térrajzot csatolni tartozik, mert ellenesetben keresete felett végrehajtható ítélet hozható nem lévén, azzal elutasítandó (C. 76. szept. 26. 8869.). Tekintve, hogy a tulajdonjog feltétlen jog, és igy ha az bizonyos ingatlanra nézve érvényesíttetik, nemcsak a perben álló, hanem esetleg a perben nem álló harmadik személyek jogaira is kihatással lehet: a tulajdonjog megítélése iránt indított keresethez a telekkönyvi kivonat, alperes tulajdonjogának igazolása végett bemutatandó abban az. esetben is, ha alperes felperesnek azt az állítását, hogy ö nem a tulajdonosa az ingatlannak, kétségbe nem vonta (Lfi. 76. febr. 21. 837.). — Azonos határozatok: Lfi. 77. okt. 14. 8487. azzal, hogy felperes telekkönyvi kivonat nem csatolása esetén akkor is elutasítandó, ha alperes a perfelvételre meg nem jelent. — Ugyanilyen megokolással és azért, mert ingatlan