Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

178 Dologjog. midőn a Maros irányát még nem változtatta. B) alatti régi medrében folyt, a Maros jobb partjára esett, tehát a felperesek birtokához tartozott. "Ma ez a terület a Maros bal partján fekszik, mert a Maros vize folyásának irányát megváltoztatni, a peres terület felett kezdődő nagy kanyarral északnak és tovább nyugatnak fordult és azt a területet, melyen jelenleg a per tárgya fekszik, bal partján hagyta. Az a kérdés tehát, hogy ehhez a területhez alperesnek mint balparti birtokosnak, vagy felpereseknek, kiknek a folyam által megkerült tulajdonát képezte, van-e jogos igényük? Az kétségtelen tény, hogy a folyammeder változása előtt ott, a hol jelenleg a per tárgya fekszik, felpereseknek telekkönyvileg kitüntetett birtoka volt, kétségtelen, hogy a Maros uj folyását a toki határon, tehát felperesek földein keresztül vette, alperes birtokát pedig ezen mederváltozás, illetve a folyó irányának változása ezen a helyen nem érintette, tehát a mennyiben a folyam változása által felperesnek földje, vagy legalább az a) alatti terület érintetlenül maradhat, azok tulajdonjoga őket továbbra is megilleti, a mennyiben pedig a Maros vize a régi elhagyott medertől észak felé húzódva, észrevétlenül hagyta el medrét, felpereseket, mint akik kárt szenvedtek, kárpótlás illeti. Nincs teljes és kétségtelen bizonyíték sem arra, hogy ez a peres föld mint egy érintetlenül maradt egész szakíttatott el Tok község határától, sem arra, hogy az keletkezését a folyam működésének köszöni, vagyis hogy földtani értelemben vett és ujabb áradványt képez; de a fenforgó esetben ez a kérdés a per kimenetelére nézve nem bir döntő fontossággal, mert maradt légyen ez a föld eredeti állapotában, vagy keletkezett légyen a folyam iszaplerakodása által, ehhez a területhez nem alperesnek, de felpereseknek lehet csak igényük. Mert ha a föld előbbi helyén érintetlenül megmaradt és illetve a felperesek földjétől csak elszakittatott, ugy a fennálló jogelvek szerint felperesek erre tulajdonjogukat nem vesztették, ha peres föld a folyam lassú iszapolásának eredménye, ez sem állapítja meg arra alperesek tulajdonjogát, mert jogi értelemben vett áradványt (alluvio) olyan föld képez, melyet a viz észrevétlenül valamely parti birtokhoz hozzácsatolt, a mi tehát parti birtokot feltételez: ez az eset itt fenn nem forog, mert mint ezt a m.-bíróság helyesen megállapította, a mennyiben ez esetben a föld és iszap lerakodásról lehetne szó, ez a lerakodás nem alperes partjához történt, hanem az elhagyott meder azon oldalán, mely azon időben, midőn a Maros vize még a B) alatti helyen folyt, kétségtelenül felperesek birtokát képezte. Nem lévén tehát a peres föld semmiképen az alperesi part növekedése, arra alperes igényt nem támaszthat, hanem feliszapodás esetén is ez a föld felpereseket illeti, mert az a terület, melyen az állítólagos feliszapodás történt s amely a határt képezett régi Maros medrén tul esett, felperesek tulajdonát képezte, ennek a területnek növedékére tehát csak ők tarthatnak jogszerűen igényt (C. 91. jun. 11. 9090/90.). Temesvári tszék: A partnövedék (alluvio) annak tulajdonát képezi, kinek földjéhez az iszapolás folytán rakodik. (1882. aug. 24. 7041. sz.) — C: Hhagyja. (1885. márcz. 30. 142. sz.) Ha^valamely folyó egyik partját lassan, észrevétlenül, mossa el és a túlsó parton iszapolás folytán uj földterület keletkezik, ugy az elmosott part tulajdonosa a túlsó parton iszapolás által keletkezett területre igényt nem tarthat, mert a természetes iszapolás a parti birtok növedékét képezi. (C. 1906. jan. 24. 727/905.) Bpesti tábla: Való ugyan, hogy az áradvány minőségű földnövedékhez az illető parttulajdonosnak van joga, mig az ezen módon megkárosított tulparti tulajdonosnak ehhez az áradványhoz nem lehet jogos igénye, mindazonáltal a fenforgó esetben az alp. javára az idézett jogelv nem alkalmazható, nem pedig azért, mert a dolog természetéből folyik, hogy a parttulajdonosnak az áradványhoz csak annyiban lehet joga, amennyiben az az áradvány a saját parti területének növedéke, mert a folyónak mederváltozása esetén az elhagyott mederhez első sorban a károsított parttulajdonosnak van joga a megfelelő kárpótláshoz; ezen az eseten kivül pedig, rendszerint az elhagyott meder aránylagos megosztásának van helye. (1890. jul. 2. 59.987. sz.) — C: Hhagyja. Jogi