Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

17G Dolog jog. a birtoklása alatt a rendes körülmények között elválasztandó függő termést leszedhesse. (C. 1899. okt. 24. I. Gr. 356. sz.) 0** 406. §. Azon állat tulajdonosa, mely másnak állata által fajzóvá tétetett, azért bérrel, hacsak kikötve nem volt, nem tartozik. 189J/:XII. t.cz. 31. §. Saját alkalmazottjainak anyaállataihoz, tekintet nélkül a tenyészkerület követelményeire, mindenki tetszés szerinti apaállatot használhat, ha azonban apaállatait párzáa végett másoknak is átengedni akarja, azt csak a járási mezőgazdasági bizottság által kiállított igazolvány alapján teheti. V. ö. még az 1894: XII. t.-c. 24—30. §-ait az állattenyésztésiül. 1885: XXIII. t.-cz. (a vizjogról.j 1. §. Az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései a jelen törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben azt ezen törvény intézkedései ki nem zárják. 2. §. Vízvezetékek (csatornák, árkok, csövek és hasonlök), melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára rendeltetve vannak. 3. §. A vizén úszó, de állandóan a parthoz kötött építmények, melyek rendeltetésüknél fogva a parton levő építménynyel, valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek. §. A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt. 1885: XXIII. t.-cz. 5. §. Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, a mely a birtok végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható. A 4. §. és a jelen §. rendelkezései által az e törvény életbelépte*) előtt magánjogi czimen szerzett +ulajdon nem érintetik. 6. §. A meder és a part tulajdonosa tulajdonjogát csak a vízhasználatok sérelme nélkül és a rendőri szabályok megtartása mellett gyakorolhatja. 7. §. Ezen törvény életbelépte után támadó szigetek vagy iszapolások folyamszabályozás vagy a hajózás érdekében 30 éven belül a területéit való minden kártalanítás nélkül eltávolíthatók, azonban az azokon levő épületekért, függő termésért és ültetvényekért ezen határidőn belül is kártalanítás jár. 8. §. Ha a víz ereje által valamely birtoknak felismerhető része elszakíttatnék és a szemben vagy alább fekvő birtokhoz vitetnék, a volt birtokos az ekként elszakított földnek továbbra is tulajdonos marad, feltéve hogy ezen tulajdonjogát az elszakítás napjától számított egy év alatt igénybe veszi — ellenkező esetben annak tulajdonába megy át, kinek partjához azt a víz sodorta. 9. §. Ha a folyóvíz medrét hirtelen elhagyja, egy éven belül mind az elhagyott, mind az uj meder birtokosai az eredeti folyást visszaállíthatják. *) 1886. jan. 1.