Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

174 Dolog jog. giumai is sorolandók, az iparmúzeum számára leendő adományozás széljából, közvetlenül hozzám terjessze fel. Mennyiben pedig ily tárgyak a már megalakult ipartársulatok vagy magánosok kezében is léteznének, az illetőket kérje fel arra, hogy akár ajándékképen, akár méltányos eladási ár felszámítása mellett, a kezeik közt levő ereklyéket hozzám terjesszék fel. Magam részéről áldozatokkal is hajlandó vagyok ezen műtárgyakat az enyészettől megmenteni, s az országos közhasználatra az iparmuzeumnak átadni. III. Elsajátítás zsákmányolás utján. 0** Jf.02. §. A zsákmány és az ellenségtől visszazsákmányolt dolgok iránti jogróli rendszabályok a hadtörvényekben foglaltatvák. V. ö. katonai Btk. 264. §., 277. §. f) p., 469. §. d) p., 492—501., 733. §§. 187^. aug. 9-ihi szolgálati szabályzat a cs. és hir. hadsereg részére, II. rész, 393. cz. Hadiszereknek és állami javaknak — különösen zászlók, fegyverek és lovak, lőszer, élelmiszerek, pénztartályok és irodák — az ellenségtől való elfoglalása, a mint lehetséges, a hadosztályparancsnokságnak bejelentendő, mely ezekről a hadsereg parancsnokságának utasítása szerint rendelkezik és jogosítva van, a zsákmányból, a lovakban, fuvarozó-eszközökben és élelemben és egyéb anyagban beállt hiányt az alája rendelt csapatoknál fedezni. Sürgős szükség esetén ily rendszabályra a többi csapat-parancsnokok is — a hadosztályparancsnoksághoz való jelentéstétel mellett — jogosultak. Büntetés terhe mellett tilos a zsákmányolt tárgyakból valamit eltitkolni vagy önhatalmúlag megsemmisíteni. IV. Más dolgának megmentéséből származó jog. 0** IfiS. §. Ki valamely idegen ingó dolgot az elkerül hetlen elveszés vagy enyészettől megment; jogositva van, az azt visszakövetelő tulajdonostól költsége megtérítését, és legfölebb tiz százaléki arányos jutalmat kivánni. V. ö. optkv. 331—333., 1036., 1041., 1312. §§. HAEMADIK FEJEZET. 7. Tulajdon-szerzés növedél- állni. 0** Ifik- §• Növedéknek neveztetik mindaz, mi valamely dologból származik, vagy ahhoz njonnan járni, a nélkül.