Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

1GG Dologjog. A fennálló szabályrendeletek szerint, ha a kincstaláló bejelentés nem rossz szándékból lett elmulasztva, a feljelentőt a talált kincsből, illetve annak értékéből rész illeti meg, tek. továbbá, b. a vizsgálati iratok szerint felperes B. Z. volt az, ki a kincstalálás felül a Jász-nagykunszolnokmegyei alispáni hivatalnál a feljelentést már 1877. nov. 5-én megtette, a dolog ily állásában felperestől a talált kincsben való részesülést megtagadni annál kevésbbé lehetett, minthogy az imént megnevezett alispáni hivatal által 1880. ápr. 19-én 6127. sz. a. kiállított azon tanúsítvány, hogy a Vizsgálat, mely a lelet beszolgáltatására vezetett, felperes feljelentése alapján indíttatott meg, a többször hivatott vizsgálati iratokkal igazolt tényállásnak megfelel. Ezek szerint további kérdés tárgyát csakis az képezheti, hogy felperest a talált kincsből mily rész illeti meg, ezt illetőleg pedig tekintettel arra, hogy a kincstalálás bejelentésének kötelessége a fentebb említett körülmények között a perbe hivatott alpereseket egyformán terhelte, tekintettel továbbá arra, hogy a fenálló szabályok értelmében a feljelentő felperes a talált kincs egyharmad részének, vagyis az egésznek 2/s-ad része erejéig alperesek helyébe lép, felperest ezen arányban a részesedés megilletné. (C. 86. febr. 10. 6520.). A kincset találó köteles azt a hatóságnak bejelenteni és nem elég a. földtulajdonos megbízottjánál történt bejelentés. A találó a bejelentés előtt jutalékát ki nem veheti (C. 91. máj. 6. 10.770/90.) Beismeri alp., miként tudta, hogy a kérdéses ezüstpénzt néhai P. M. mint tulajdonát rejtette azon helyre, a hol az alp. megtalálta, azon pénzt tehát gazdátlannak, következésképp annak megtalálása olyannak, mint a milyent a tulajdonszerzésre a törv. megkíván, nem tekintethetvén: felp. örökösöknek a pénzre vonatkozó tulajdoni jogát megállapítani kellett. (Lfi. 1876. jun. 27. 6105.) Budapesti tszék.: A kincsleletek tárgyában kibocsátott rendeletek a kincsleletek átvétele és felosztása körüli eljárást közigazgatási közegekre bizzák ugyan, arra nézve azonban, hogy a kincsleletekböl eredő magánügyi vitás kérdések eldöntése nem a rendes bíróságok, hanem a közigazgatási hatóság elé tartoznék, rendelkezést nem tartalmazván, az általános szabály nyer alkalmazást, mely szerint magánjogi vitás kérdéseket a polgári biróság dönt el ... a jelen per a következő két kérdés eldöntésén fordul meg, u. m.: a m. nemzeti múzeum megtartási jogának kérdésén és az érték megtérítés kérdésén. A megtartási s kiválasztási jogra vonatkozólag valamennyi, az alkotmány visszaállítását megelőzött időben e tárgyban kibocsátott kir. leirat s szabályrendelet azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a 150 frt. értéket meghaladó leletből első sorban azok a tárgyak választatnak ki, melyek a bécsi cs. és kir. régiség- és éremgyüjtemény részére visszatartandók; sőt az ugyanezen időszakban kelt egynémely rendeletben a m. nemzeti múzeum és a pesti egyetem részére is megállapíttatott a választási és megtartási jog. Az alkotmány visszaállítása után következett időkben kelt rendeletekben pedig a megtartási jog kizárólag a m. tudományos intézetek javára van fentartva és megállapítva. így az 1812. évi nov. 12-én 30.227. sz. a., az 1813. évi jul. 17-én 8353. sz. a., az ugyanez évi jun. 18-án 15.501/1809. sz. a. kibocsátott kir. leiratban a kiválasztás és megtartás joga a bécsi cs. és kir. érem- és régiséggyüjtemény részére van fentartva. Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1777. évi III. sz. m. kir. udvari kamarához intézett leirat, mig az 1816. évi szept. 10-én 37.668. sz. a. kelt hivatalos leiratban a bécsi cs. és kir. régiség- és éremgyüjtemény mellett a m. nemzeti múzeum és a pesti egyetem részére is van a kiválasztás és megtartás joga megállapítva. Az 1871. évi 47.711. és az 1873. évi 38.138. sz. pénzügyministeri rendeletekben pedig ez a jog mint olyan van említve, mely kizárólag a m. nemzeti tudományos intézeteket illeti meg. Az alkotmány visszaállítását megelőző korszakban kelt és felsorolt rendeletekben a bécsi cs. és kir. érem- és régiséggyüjtemény részére fentartott kiválasztási és megtartási jog az 1867. évi közjogi átalakulások folytán köztudomás szerint a m. nemzeti múzeumra hárulván és eme idő óta folytonosan gyakoroltatván is, de ezen átháramlás a fentebb már