Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Kincstalálás. központi számvevőség ügykörében meghagyatik. Ezen rendelettel a kincstári jogügyigazgatóság részére az 1883. évi 49.240. sz. a. kiadott és a ..Pénzügyi Közlöny" 1883. évi folyamának 50. számában megjelent szolgálati utasítás I. részének 1. §-a és a 17. §. c) pontja kiegészítést nyer. Vasat üzemében elhagyott és előkerült tárgyaié. Vasúti üzletszabályzat (83249/1892. sz. keresk. min. rend.) 38. §. Kihagyott tárgyak. A vasút területén vagy a kocsikban elhagyott és az igazgatóságnak átszolgáltatott tárgyak legalább 3 hónapig megőrzendők. Megromlásnak kitett tárgyak azonnal, a mint megromlásuktól tartani lehet, a lehető legjobb áron eladandók. A 3 havi határidő lejárta után ezen tárgyak és az értük befolyt vételár tekintetében a fennálló törvényes vagy egyéb szabályok szerint kell eljárni. 82. §. Előkerült áruk. A kártérítésre jogosult az elveszett áruért megtéritett összeg átvétele alkalmával kiállítandó nyugtatványban azon fentartással élhet, hogy az esetre, ha az áru a s/állítási határidő lejártától számitott négy hónapon belül megkerül, erről őt a vasutigazgatöság rögtön értesítse. Ezen fentartásról igazolvány adandó. Ezen esetben a kártérítésre jogosult az értesítés vételétől számított 30 napon belül követelheti hogy neki az áru — a részére kifizetett kártérítés visszaszolgáltatása mellett — választásához képest a feladási, vagy a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson dijmentesen adassék ki. Ha a kártérítésre jogosult az első bekezdésben említett fentartással nem élt, vagy ha a második bekezdésben megállapított 30 napi határidő alatt az ugyanott említett igényt nem emelte, vagy végül, ha az áru a szállítási határidő lejártától számítva csak 4 hónap letelte után kerül meg, a vasút a megtalált áru felett szabadon rendelkezik. Kárban talált marba tekintetében (1894: XII. t.-cz. 104— 107. §§.) 1. alább, a zálogjog kapcsán. c) Kincstalálás. 0** S98. §. Ha a fölfedezett dolgok pénzből, ékszerekből, vagy más drágaságokból állanak, melyek oly soká voltak elrejtve, hogy előbbi tulajdonosukat kitudni már nem lehet, kincsnek neveztetnek. A kincstalálás az elöljáróság által a kormányszéknek bejelentendő. 0** 399. §. A talált kincsnek egy harmadrésze az álladalmi vagyonhoz kapcsoltatik. A többi két harmadrészből egyiket a találó, a másikat a földtulajdonos kapja. Ha a földtulajdon meg van osztva, ezen harmad a fő- és haszonvevő tulajdonost egyenlő részekben illeti. Optkv. 50., 1147. §§. 0** IfiO. §. Ki e mellett tiltott cselekmény bűnébe <?sett; ki a kincset a haszonvevő tulajdonos tudta és akarata 11*