Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Dologjog. nélkül kereste fel; vagy a találatot eltitkolta; annak része a feladónak, vagy ha feladó nincs, az álladalomnak jár. 0** 401. §. Ha munkások véletlenül találnak kincset, abból őket mint találókat, egy harmadrész illeti. De ha a tulajdonos által egyenesen kincskeresés végett fogadtattak fél, be kell rendes bérökkel elégedniök. V. ö. optkv. 389. §. jegyzetével; optkv. 1151. §. Azon nehézségek megelőzése végett, melyek a tapasztalás szerint a régiségtani találmányok tárgyalása iránt fennálló rendszabályok alkalmazásánál előfordultak, valamint oly czélból is, hogy pénztani és egyéb ódonsági találmányok ismeretessé létele és megtartása a művészet és tudomány érdekében előmozdíttassék, méltóztatott Ö Felsége, az igazságügyi törvénytárgyakbani udvari bizottmányhoz kibocsátott, s az udvari kanczellária által közlött, 1846. márez. 31. kelt legfelsőbb határozvány tartalma szerint, következő határozatokat elrendelni: 1. A kincsre nézve átalában, és igy a régiségtani találmányokra nézve is, a harmadrész, mely az átal. polg. törvénykönyv 399. §. szerint, az álladalmi érték számára van fentartva, mostantól fogva elengedtetik; ugyanazért a kincs, ezen harmadrész levonása nélkül, a találó és a föld tulajdonosa között egyenlő részekben, s a föld tulajdonának megosztottsága esetében, a föld tulajdonosára eső rész a fő- és haszontulajdonos között osztandó föl. 2. Az átal. polg. töi'vénykünyv 395., 396, 397 és 400. §§-nak határozatai, a kincs és régiségtani találmányok tekintetében is, erejökben maradnak ugyan, de az ilyetén, a tudományra nézve fontos tárgyaknak nyilvános gyűjtemények számára, az eddigi rendszabályok által rendelt beküldésétől, s az azokrai elővásárlási jogtól el kell térni. 3. A közrendtartási hatóságok kötelességében áll, pénz- vagy régiségtani tárgyaknak, melyek a tudományra és művészetre nézve fontos lehetnek, találásáról a közrendtartási országos kormányszékhez jelentést tenni, hogy ez az ily tárgyakra nézve fennálló nyilvános intézetek vagy egyletek értesítését eszközölje. 4. Jelen törvény által, a műtárgyak kivitele iránti rendszabályokban s különösen az 1818. szeptember 19. és deczember 23. legfelsőbb határozványra nézve, mely az 1818. deczember 28. kelt 30182. sz. udv. kanczelláriai rendelvény, és 1819. február 2. kelt 5181. sz. kormányszéki körrendelet által hirdettetett ki, semmi változás sem történik. (1846. június 16. udv. rendelv.; függelék az optkv. hiv. kiadásához, 47. sz.) Régi kincsleletek tekintetében fennálló gyakorlat. A régi kincsleletekről hazai törvényeink nem intézkednek, azonban az erre vonatkozó jogviszonyok több királyi leiratban s neveztesen az 1776. évi január 27-én 102, — 1777. évi január 23-án 111., — 1792. évi ápril 5-én 56., — 1812. évi november 12-én 30,227/2061., — 1813. évi augusztus 3-án 18,788., — 1815. évi ápril 11-én 10,308, — és 1816. évi szeptember 10-én 37,668/1343. sz. a. kelt leiratokban szabályozást nyertek. Ezen királyi leiratokban foglalt elvek