Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanítás. 117 lemre alapított és kellőleg indokolt véleménye lehet irán3-adó és periig annyival is inkább, mert a kártalanítás mérve az idézett §. szellemében csak a becsléskor tényleg létező viszonyok és körülményektől függhetvén, szakértőnek véleménye annyival kevésbé jöhet figyelembe, mert ezen szakértői vélemény nem a tényleges viszonyokra, hanem oly eshetőségekre van fektetve, melyek az építkezés minősége, az anyag és munka árának változása és más jövőbeni körülmények által befolyásolva vannak, vagyis az alap oly ingatag, mely a valódi érték kipuhatolását nem eredményezheti. A többségi szakértők pedig az 1884. évi nov. 22. keletű bérbevallási ivre helyesen támaszkodtak és a felek ebből jogsérelmet nem meríthetnek. A mmaradott rész elértéktelenitése körül kifejtett érvelés alaptalan, mert kétséget nem szenvedhet, h. azon előbb értéktelenebb rész a kisajátítás folytán a Népszinház-utezára utczai homlokzatot nyer. ezáltal tehát értékében okvetlen emelkedik; csak akkor kövtelhetvén pedig a tjdonos értékveszteségét, ha ilyen a kisajátítás által valóban okozlatott: azon érvelés, h. a kisajátítás folytán nyert előny a viszonyosságnál fogva a kisajátító javára sem számítható be. jogi értelemmel nem bir. Tőkésítés tekintetében a 6 százalékos kamatozás a szakértők által helyesen alkalmaztatott, mert eltekintve attól, h. ellenkező kikötés hiányában ez képezi a törvényes kamatot, azon egyoldalú állítás, hogy a pesti házak ily százalékú tiszta jövedelmet nem hoznának, mezáfoltatik a szakértők többségének határozott véleményén kívül maguknak a kisajátítást szenvedőknek a jövedelmezőség tekintetébén kifejtett érvelésével, a midőn azt állítják, h. a földszintes épületre épített emeletek a befektetett építési költségek kamatain tul is hoznak jövedelmet. A kamatlábnak alkalmazására nézve a valódi becsérték megállapításánál az 1881: LX. t.-cz. U8. s-a ez okból és még azért sem lehet irányadó, mert a kikiáltási ár csak az árverés foganatba vehetése czéljából állapittatik meg, mely a vételi kedv, UJ". a vevők versenyéhez képest a végleges vételár tekintetében többnyire vagy előnyösen vagy hátrányosan módosul. A 2924 frt átalakítási költség a szakértők által egyhangúlag állapíttatott meg. E pontnál kisajátítást szenvedőknek azon kívánsága, h. oly költség állapíttassák meg, hogy abból a lerombolandó homlokzaton volt helyiségekkel hasonló helyiségek építtessenek, egészen jogtalan, mert ily felfogás mellett ők, a mennyiben a kisajátított homlokzat épületének becsértéke a kártalanítási összegben már benfoglaltatik. ugyanazért a tárgyért kétszeresen kárpótoltatnának. Az adók felosztása, ill. lei;ása iránti intézkedés nem a bíróság, hanem az ill. pénzügyi hatóság hatásköréhez tartozik. (C. 86. szept. 29. 4065. M. 308.) Az épületek a kisajátítást szenvedő félnek a kisajátított földterület elvesztése után is tjdonai maradnak és a kártalanítást csak azon alapon igényli, mert az épületek annak idején 495 holdra lettek berendezve, most pedig ezen épületek, tekintettel arra, hogy 63 hold kisajátittatott, 222 hold pedig hullámtérré váland, értéktelenekké és használhatatlanokká válandanak. A szakértők többségének véleménye szerint azonban az épületek nem használhatatlanokká, hanem feleslegesekké és pedig csak részben váltak iliyenekké. Nem igényelheti tehát a kisajátítást szenvedő fél, hogy az épületek értékvesztesége czinién részére oly összeg állapittassék meg, mely az épületek fölállitási költségeihez azon arányban áll, mint a kisajátított és a hullámtérré válandó területek az egész birtokhoz állanak, hanem Iegfölebb azt követelhette volna, h. a fölösleges épületek évi föntartási költségeinek tökéje neki megtéríttessék. Minthogy azonban a kisajátítást szenvedő fél nem ezt kérte, de, különben is az, h. az épületek mennyiben váltak feleslegesekké, a szakértők által előlegesen meg sem állapitható, minthogy az attól függ, h. a hullámtér é válandó terület nemcsak jelenleg, hanem a jövendőben is miként lesz használható, a mit előre meghatározni nem lehet: ezeknél fogva kellett a kártalanítási igényt elutasítani, stb. ic márcz. 11. M. 310.1. Annak megjegyzése mellett, hogy jelen esetben azon kérdés, vájjon a kisajátítás helyesen rendeltetett-e el, vagy nem, eldöntés tárgyát nem képezheti, a mennyiben a fölött a közigazgatási hatóságok vannak hivatva határozni: valamint nem vétethetett figyelembe az sem, liogy a kisajátítást szenvedőnek később is kára fog származhatni, mot