Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

118 Dolog jog. a kérdés nem ezen eljárásra tartozik: minélfogva a bírósági eljárás csak a kártalanítási ár megállapítására terjedhetvén. (C. 84. márcz. 18. 8019. M. 311.). A szaké:tök által előterjesztett egybehangzó vélemény a becsű EL 4.) tétele alatt felvett 1 frt 50 kr. értékemelkedés beszámítása, nemcsak a lóvonatnak villámossá való átalakítására és a telek tervezett feldarabolására, hanem első sorban és főleg arra a körülményre alapíttatott, hogy azok a teriiletek, melyeknek értékére való tekintettel, a kisajátítás tárgyát tevő teriilet alap-ára négyszögölenkint 14 frt 06 krral számíttatott, a vasutaktól 1—1V2 kilométeres távolságra a községben parasztházak közt mindenfelül zártan foküsznek, a kisajátított terület ellenben közvetlenül a vasúti állomással szemközt külön álló villák építkezésére szabadon és alkalmasabban fekszik, minélfogva utóbbinak valódi értéke a kiszámított alap-árt is meghaladja. A figyelmen kívül nem hagyható eme tényezőre nézve tehát, másrészt pedig annak tekintetbe vételével, hogy a szakértők a jelzett értékemelkedésre vonatkozó véleményüket nem a jelen kisajátítás által létesülő uj állapot folytán beállható valamely előnyös változás szempontjára és nem is még csak a jövőben remélhető, hanem a?ra az előnyre fektették, mely a lóvasutnak villamossá való átalakításának megtörtént elhatározásából folyóan a becslés idején tényleg már beállott — kellett a B. Lászlótól kisajátított terület árára nézve az elsöbiróság határozatát helybenhagyni. (C. 96. jun. 24. 530. M. 12287.). A mi az értékcsökkenést illeti, ... az egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasittatik, nem következik, a szakértők pedig egyéb okot fel nem hoznak . . . Értékcsökkenés a mezei gazdálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő, hol a vaspálya valamely birtokot ugy hasit két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületekből a többi részeken vagy éppen nem, vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülők igénybe vétele és e szerint idöpazarlással folytatható: minélfogva nagyobb gazdasági erő tartása és ezzel járó kiadás, vagy egészen uj gazdasági épületek emelése válik szükségessé. (C. 84. márcz". 26. 6661. M. 312.). Az alsóbiróságok is szakértői szabálytalan becslés alapján szintén a tényleg kisajátított területek térmértékét fogadják el a részekre szakítás által szenvedett éitékveszteség kiszámításának alapjául, a helyett, hogy a kisajátítást szenvedők tjdonába mmaradó területeknek, vagyis az ill. birtoktestek tényleg ki nem sajátíttatott részeinek kártalanítása iránt határoztak volna. Eme téves alapokon hozott határozatokat tehát a harmadbiróság érdemileg felül nem bírálhatja. (C. 90. a«g. 26. 3601. M. 313.). F. . . . Miklós javára a megállapított kártalanítási összegen felül a thasi 40. sz. tjkvben foglalt és a csatorna által ketté hasított birtokává való közlekedés czéljából létesítendő ut és híd költségeként még 250 frt, állapittatik meg; mert: a midőn kétségtelen, h. felebbezö F. Miklósnak erintett birtoka e csatorna által két részre osztatik és a kisajátítási tervnek megállapításánál az azon két rész összekötése iránti gondoskodás figyelmen kívül hagyatott, egészen jogos a nevezett birtokosnak a kártalanítási eljárás rendén emelt azon igénye, miszeiint ö oly helyzetbe hozassék, hogv kettéhasított birtokán a közlekedés fennakadást ne szenvedjen. (C. '85. decz. 29. 7657. M. 314.). Az az ár, melyen F. Gergely és neje a kérdéses telket 8 év előtt vette, irányadónak annál kevésbé tekintethetik, mert azóta épült fel a szeszgyár s lett a kisajátított terület egy gyártelepnek kiegészítő része; ezen terület értéke nem csupán a szerint határozandó meg, a mint épen a kisajátítás időpontjában használtatott, hanem a szetint is, a mint az egy fívártelcp kiegészítő részekép az üzlet változó szükségeihez képest használtathatott. (C. 86. okt. 27. 5621. M. 315.). Az 1881. évi XLI. t.-ez. 23. §-a szerint minden kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett lévén eszközlendö s a kártalanítási összeg a szakértők véleménye alapján ugyan, de a bíróság által a körülmények figyelembe vétele mellett lévén megállapítandó: a szakértőknek, bár egyhangú véleményéhez a bíróság feltétlenül kötve nincs, hanem jogosítva van a szakértők által megállapított becsértéket a kisajátítandó tárgy