Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanítás. 115 nek nem nyilatkozik azt becsáron átvenni és telkével egyesíteni. A szomszédok közül annak van elsőbbsége, a kinek telke kisebb utezai homlokzattal, illetőleg kiterjedéssel bir. A szomszédok felszólításának minden esetben a fővárosi hatóság utján kell történni, s ha a szomszédok a telek terjedék átvételére a kitűzendő határidő alatt készeknek nem nyilatkoznak, ellenök a kisajátítás azonnal foganatba vehető. Ha a szomszéd a telek-terjedék átvételére hajlandó, de annak becsértéke iránt megegyezés nem jön létre, a becsérték a jelen törvény II. és IV. fejezeteiben foglalt szabályok szerint állapítandó meg, s e végből a kisajátító fél a kisajátítási tervet az illetékes birtokbirósághoz haladék nélkül beadni köteles. 3. Ha a kisajátító fél az 1-ső pont értelmében kiállított nyilatkozatban foglalt három évnek, vagy az 1. és 2. pontokban említett nyilatkozatok kiállítására kitűzött és sikertelenül letelt határidőnek utolsó napjától számított 90 nap alatt a kisajátítási s illetőleg kártalanítási eljárást meg nem indítja, a jelen szakasz alapján támasztható kisajátítási joga el23. §. A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik. A kártalanítási összeg mennyiségének megállapításánál nemcsak a kisajátított ingatlannak az értéke veendő számításba, hanem: 1. azon értékveszteség is, melyet az ingatlan a megcsonkítás, A^agy részekre szakítás által szenved; 2. azon átalakítási költségek is, a melyek megkívántatnak arra, hogy a birtok, a melyből egy rész kisajátíttatott, a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbra is használható legyen; 3. azon költségtöbblet tőkéje is, a melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata a kisajátítás előtti állapothoz hasonlítva, igényel. Y. ö. IV. fej. 22. §. 2. p., 76., 82., 85. §§. A vízjogi törvény által a kártalanításra vonatkozóan megállapított rendelkezések tekintetében v. ö. 1885: XXIII. t.-cz. 170., 171. §§. V. ö. a budapesti gözmozdonyu körvasúiról szóló 1888: XXVII. t.-cz. 4. §-ának részben eltérő rendelkezéseit, továbbá az 1888: XXXI. t.-cz. 9. §-át. L. még a 24. és 25. §§. kapcsán közölt .joggyakorlatot, enyészik. V. ö. 46 §. II. FEJEZET. A kártalanításról.