Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

110 Dologjog. sítása végett valamelyik érdekelt fél kérésére az illető törvényhatóság alispánja vagy polgármestere aránylagos óvadék letételét rendelheti el, s annak megtörténtéig a vállalkozót az előmunkálatok megkezdésétől vagyr folytatásától eltilthatja. Az előmunkálatokra adott engedély alapján a közigazgatási hatóságok a vállalkozót és megbizottait eljárásukban támogatni kötelesek. 9. §. Kisajátítás tárgyát csak ingatlan dolog képezheti. A kisajátítást nem akadályozhatja sem a kisajátítandó ingatlannak, sem a tulajdonosnak minősége. V. ö. az ipartörvény 36—39. §§-aiban megengedett kivételt valamely üzlet kisajátítása erdekében. 10. §. Kisajátítás által az ingatlannak tehermentes tulajdonjoga, vagy annak a jelen törvényben szabályozott időleges használata szereztetik meg. Valamely ingatlannak kisajátításával a vállalat nem szerzi meg azon jogokat, a melyek a kisebb királyi haszonvételi jogok tekintetében, valamint az arányosítás vagy úrbéri rendezés és elkülönítés tárgyát képezhető közös területekre nézve a kisajátított ingatlan tulajdonosát megilletnék. Ezen jogok a kisajátítást szenvedő tulajdonos sajátjai maradnak. 11. §. A kisajátítási jog azon területre terjed ki, mely az illetékes hatóság által jóváhagyott vállalati tervek szerint a vállalat létrehozására, átalakítására, nagyobbítására, czélszerübb berendezésére vagy fentartására szükséges; továbbá azon területekre, mely a vállalat czéljaira szükséges kő-, kavics-, homok-, föld- és téglaanyagok és a viz előállítására, vagy a felesleges anyagok lerakására és a viz levezetésére megkívántatik, ideértve az e területhez vezető nélkülözhetlen utak előállítására szükséges tért is. Midőn felp.-ek egy magánérdekű iparvasutat terveztek, melyre a tv. értelmében kisajátítási .joguk nem volt és az ö vasutjaikhoz szükséges terület kisajátítását alp. vasúttársaság szerződésileg átvállalta, az ez irányban létrejött megállapodás oly egyezményt képez, mely az 1881: XLI. t.-cz. szabványaiba ütközvén, hatálylyal nem birhat, mivel alp. csak a saját czéljaira szükségelt területekre nézve vehette igénybe kisajátítási jogát, de ezen jogát és az ezzel járó előnyöket nem terjeszthette ki oly területekre is, melyek a felp.-ek által tervezett iparvasuthoz szükségeltettek; azon az alapon tehát, ha. alp. elmulasztotta a szóban levő területet, ugy mint a maga számára kisajátított területet is, holdanként 300 írtjával felp. javára kisajátítani, az A) a. szerződésből követelési s Ül. kártérítési jogot felp.-ek nem származtathatnak. (0. 89. ápr. 20. 7043/87. M. 327.) 12. §. Ha a vállalat tervszerű létesítésére valamely birtoktestnek csak egy része vétetik kisajátítás alá, köteles a vállalat a 15. §-bau meghatározott módon gondoskodni arról,