Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kisajátítás. Altalános határozatok. 111 hogy a felülrnaradó birtokrészek előbbi rendeltetésükre czélszeriien használtathassanak. 13. §. Valamely birtoktest egy részének kisajátítása esetében a tulajdonosnak joga van az egész birtoktestnek kisajátítását követelni a következő esetekben: 1. Külbirtoknál: a) ha a birtoktestnek felülmaradó része a kisajátítás következtében használhatlanná válik; b) ha a felülmaradó rész a kisajátítás alá vett egész birtoktest területének egy negyedénél kisebb. — E jog nem illeti meg a tulajdonost azon határokon, melyeken a tagosítás még nem történt meg, kivéve ha a kisajátítandó terület olyan minőségű, hogy az tagosítás utján kicserélésnek tárgyát nem képezi (gyümölcsös, szőlő s. t. eff.) ; c) ha a birtoktest a kisajátítás által több részre daraboltatik fel, a tulajdonos a kisajátítást a birtoktestnek csak azon részére követelheti, melyre nézve az a) vagy b) pontok alatt elősorolt feltételek fenforognak. 2. Beltelkeknél: a) ha valamely gazdasági, gyári, vagy iparüzlethez tartozó több épület közül egy, vagy az azokhoz tartozó telek egy része esik kisajátítás alá, s ez által a fennállott üzlet lehetetlenné válik; I)J ha a telekkel kapcsolatban volt valamely jog vagy üzlet gyakorlatától a tulajdonos a kisajátítás által egészen megfosztatnék, vagy annak használata, illetőleg folytatása tetemesen költségesebbé válnék. Az utóbbi a) és b) pont alatt felsorolt esetekben a tulajdonosnak a kisajátítás követelése iránti joga megszűnik, ha a kisajátító a birtoktestet egy azzal érintkezésben levő más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az egy részének kisajátítása után is előbbi czéljának bebizonyíthatólag meg fog felelni, s ha ez esetben a kisajátítás alá veendő építmény helyett ugyanolyan építménynek előállítására vagy teljes készpénzbeli kárpótlására ajánlkozik. V. ö. 26. §. utolsó bekezd. 14. §. A kisajátítandó területen levő épület, vizmü vagy más tartozék nem részletben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak. Az ut-, hid- s révvámjog kisajátítása esetén köteles a kisajátító, mennyiben ezt a tulajdonos kívánja, az e jog gyakorlata czéljából fennálló építményeket is kisajátítatni. A vámjog megváltása rzéljából eszközölt kisajátításról és az ilyenkor megszabható váltságról v. ö. 1890: T. t.-ez. 101. S.