Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A tulajdon. Elidegenítési tilalom. 95 fönn 57. 1.). Az állami ingatlan vagyon elidegenítéséről (1897: XX. t.-ez. 35., 37. §§.) 1. fönn 11. 1. A hitbizomány birtokosának tulajdonjoga az elidegenítés, illetve a terhelés tilalmával van korlátozva (erről 1. bőven alább.) Az 1880: XXXI. t.-cz. 2. §-a szerint helyi érdekű vasutakra az engedély legfelebb 00 évre adható, mely idő lejárta után azok kárpótlás nélkül az, állam tulajdonába jutnak. Ezért a vasút tulajdonának másra való átruházása csak a kormány beleegyezésével eszközölhető. A kormány beleegyezése nélkül tehát ezekre a vasutakra nézve az elidegenítés törvényes tilalma áll fenn. Részleges elidegenítés tilalma áll fenn az 1*876: XXXVI. t.-cz. 5., 8. és 10. §-ai értelmében azokra az ingatlanokra nézve, a melyeket a záloglevelek kibocsátására jogosított intézetek a záloglevelek fedezetéül szolgáló külön alapból vásároltak. Ezek az ingatlanok végrehajtás alá nem vonhatók, tehát végrehajtás utján el sem idegeníthetők (1. még a foglalás alól való kivételeket az 1881: LX. t.-cz. 51. §-a kapcsán.). Az állami telepek elidegenítése esetében az államkincstárt elővásárlási jog illeti meg: 1894: V. I. t.-cz. 17. §. Bizonyos találmányok átruházásának korlátozásáról v. ö. 1895: XXXVII. t.-cz. 12. §. 2. bek. Bírói határozaton alapszik az elidegenítés tilalma az ingó dolgok végrehajtás utján lefoglalása esetén, mivel az 1881: LX. t.-cz. 74. §-a szerint a lefoglalt ingókat a tulajdonosnak a büntetőjog következményei alatt nem szabad elidegenitenie. A perfeljegyzés (tkvi rdts. 148. §.) az elidegenítés tilalmát nem eredményezi. A végrehajtási zá logjog bekebelezése vagy a végrehajtási jog feljegyzése nem korlátozza a tulajdonos rendelkező jogát. A zárlat foganatosításának hatálya pedig (1881: LX. t.-cz. 241. §.) hasonlít a tulajdonjogi bekeblezés kitörlése iránti per telekkönyvi feljegyzésének hatályához. Az elidegenítési ós terhelési tilalom a tulajdonost a tulajdonjoga feletti rendelkezésében és igy tulajdonjogát korlátolván, ;i tkvi rdts 52. §-a (I) p. szerint az ily korlátozásnak tkvi feljegyzése helyt foghat. (C. 83. jun. 12. 2991. M. 337.). Mindaddig, niig a terhelési tilalom a tkvben kitüntetve van, a hagyatéki ingatlanok a felp. kereseti követelésére nézve végrehajtható Ítélet tárgyául nem szolgálhatnak (95. nov. 5. 985. M. 12294.). A tulajdonlapon feljegyzett elidegenítési tilalom a terhelési tilalmat is magában foglalja (C. 88. máj. 16. 4275. M. 333.). Ha vki szerződésben arra kötelezi magát, hogy vm. ingatlanát egy határozottan megjelölt személyre fogja hagyni örökségképpen: ebben nemcsak a halál esetére való rendelkezésről való lemondás, hanem az élők közt való elidegenítés tilalma is foglaltatik. (C. 89. nov. 28. 5832. M. 334.). . Bp. tábla: A tkvileg bejegyzett az a korlátozás, mely szerint az ingatlan sem el nem idegeníthető, sem meg nem terhelhető, a tven alapuló közadók és azok természetével biró és a magánjog keretén kívül eső követelésekkel, ill. tartozásokkal szemben hatálylyal nem bír. — C: Hhagvja. (91. márcz. 20. 6626/90. M. 336.). Oly ingatlan haszonélvezetére, amely ingatlannak tulajdonosa ellen a végr. zálogjog bekeblezése vagy előjegyzése iránti megkeresés beérkeztét rangsorozatban megelőzőleg az elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, a végr. zálogjognak bekeblezése, esetleg előjegyzése elrendelendő, habár a végrehajtató követelésére nézve a tila-