Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

A királyi államkincstár. tént legyen már azokra nézve a 2. vagy 3, pont szerinti helyes­bítés — a tulajdonjog átruházását vagy megterhelését tárgyaző telekkönyvi bejegyzés csak a magyar kir. pénzügyministernek oly engedélye vagy beleegyező nyilatkozata alapján rendelhető el, melyben az a es. és kir. közös hadügyministernek az engedélyivel vagy nyilatkozattal való egyetértésére hivatkozik. 5. Mindazokban az esetekben, a mikor az érvényben levő jogszabályok azt rendelik, hogy a telekkönyvi hatóságnak a te­ekkönyvi betétek szerkesztésekor eljáró küldöttnek vagy bizott­ignak határozata, hirdetménye vagy értesítése a telekkönyvileg •dekelt fél részére kézbesíttessék: a 2. pontban említett ingatla­okra nézve — ugy a 2. és 3. pont szerinti helyesbítés előtt, mint ennek utána — a kézbesítés nemcsak a magyar kii-, kincstári jogügyek igazgatóságának, hanem a közös hadügyi kormány külön jogügyi képviselőjének részére is eszközlendő. 143. .1: állam kereskedelmi vállalatai. Í875 : XXXVII. t.-cs. '/. §. A kereskedőkre vonatkozó hatá­rozatok a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók. (6L §.) Az államra, ha ez kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, az érintett határozatok annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben a fenn­álló törvények és törvényes rendeletek máskép nem intézkednek. Hogy a kereskedelmi czégek, kereskedelmi könyvek és czégveze­tőkre vonatkozó (3., 4. és 5.) ezimek az állam kereskedelmi vál­lalataira miképen nyernek alkalmazást, külön rendelettel fog meg­állapíttatik. Az ezen §-ban említett külön rendelet: az 1875. decz. 1-én 20,992. sz. földm. ipar- és keresk. és igazs. min. rend. az 1875: XXXVII. t.-cz. 3., 4. és ,r>. czimeinek az állam kereskedelmi vállalataira leendő alkal­mazása tárgy. (187."). R. T. IV. függelék: szószerint közölve a Magyar Törvények Grill-féle kiadásának a hiteltürvényeket magában foglaló kötet 426. lapján.) E rendelet főbb intézkedései a következők: 1. §. Az állam kereskedelmi vállalatai czégbejegyzésre kötelez­vék; ilyenek nevezetesen: a) íCp állami vasutak; b) a kir. postának sze­mély- és árufuvarozási (koesipóstai), valamint pénzutalványozási üzlete; c) a kincstári gyárak, nyomdák, bányák, kohók és terményárudák; ki­véve azokat, melyek egyedárusági ezikkekkel foglalkoznak: az állami egyedárusági vállalatok egyáltalában a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem jegyeztethetvén; d) az országos fegyintézeteknek és a kir. tör­vényszéki börtönöknek házilag kezelt iparüzlete, amennyiben a kisipar körét túlhaladják; e) a kir. zálogház. 2. §. A ezég és annak minden változásának bejelentése az államvasutaknál az igazgatóság, a kir. postánál az illető kerületi postaigazgatóságok, a többi állami vállalatok­nál ezeknek helybeli üzletvezető főtisztviselője által azon törvényszék­nél, melynek kerületében a vállalat telepe létezik, a budapesti és pest­vidéki kir. törvényszékek területeire nézve pedig a budapesti kir. keresk. és váltótorvényszéknél eszközlendő. (Keresk. törv. 16. és 18. §§.) Ezen bejelentés az üzletvezető főtisztviselő által és az illetékes kir. minister­nek elhatározása alapján történik. 3. §. Annak az eldöntése, vájjon az államnak valamely vállalata kereskedelmi természetü-e és vájjon terje­delménél fogva bejegyzésre alkalmas (k. t. 5. §. és 259. §. 6. pontja) a Czégbejegyzésre hivatott törvényszéket illeti. 5. S. Czégbirtokosnak min­dig a magyar állam jegyzendő be. 6. §. Czégaláirásnak vagy annak hi­telesítésének (k, t. 16. 5.) az állami vállalatoknál helye nincsen, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom