Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

czég azon nyilatkozattal jelentendő be, hogy a vállalat üzletvezetése, valamint a czégjegyzés, tisztviselők, mint kereskedelmi meghatalmazot­tak által fog eszközöltetni. 7. §. Az állam kereskedelmi vállalatai az egyéni czégek jegyzékébe vezetendők be. 10. §. Czégvezetök az állam kereskedelmi vállalatainál nem rendeltetvén (6. ), ilyenek a czégjegy­zékbe be sem jegyezhetők. 11. §. Az állami vállalatoknál alkalmazott tisztviselők ebbeli minősegüknél fogva kereskedelmi meghatalmazottak­nak tekintendők és az aláírást tiszti minőségük megjelölése mellett eszközlik. Meghatalmazásuk terjedelme hivatalos hatáskörük szerint íté­lendő meg. Ezen hivatalos hatáskör minden érdekelt féllel annak kí­vánságára közlendő. 144. Törvényhatóságok. Községek. A törvényhatóságokról az 1886: XXI. t. -cz., Budapest fő­városáról az 1872: XXXVI. és 1893: XXXIII. t. -cz., Fiume váro­sának és kerületének közigazgatásáról az 1872. ápr. 27-én 1589. eln. sz. belügyministeri rendelettel helybenhagyott statutum és az 1901: IX. t. -cz., a községekről az 1886: XXII. t. -cz., a köz­igazgatási bizottságról az 1876: VI. és 1882: XX. t. -cz., a tör­vényhatósági tisztviselők ellen fegyelmi eljárásról az 1886: XXIII. t. -cz. rendelkeznek. Törvényhatóság vagy község ingatlan, ill. törzsvagyonának elidegenítéséről vagy szerzéséről v. ö. 1886: XXI. t. -cz. 5. §. b) p., 47. §. e) p., 1886: XXII. t. -cz. 21. §. c) p., 24. §. b) és c) p., 25., 110., 113. §§. Rendezett tanácsu városnak törvényhatósággá, pusztának községgé, kisközségnek nagyközséggé, nagyközségnek rendezett ta­nácsú várossá alakulásáról és viszont v. ö. 1886. évi XXII. t. -cz. 150—158. §§. A megyei törvényhatóságok első tisztviselője az alispán lévén (1886: XXI. 67., 68. §§. ): a törvényhatóság peres ügyekben az ő személyében intézendő. A városokat a polgármester képvi­seli, mint azok első tisztviselője (1886: XXI. 7., 73. §§. ) Buda­pest fővárosát a polgármester, mint a tanács elnöke képviseli (1872: XXXVI. 74., 77. §§. ). A tiszti fő- (illetőleg al- vagy árvaszéki) ügyész a törvényhatóság jogtanácsosa és a törvényha­tóságot magánügyeiben képviseli (1886. évi XXI. t. -cz. 70. §. ). A községek ellen indított perekben a község elöljárósága gondos­kodik a képviseletről. Azon esetben, midőn a községi képviselet magánosok kezein levő oly ingatlanokat és javadalmakat, melyeket a törvényhatóság községi vagyonnak tart, azoktól per utján visz­szavenni vonakodik, vagy a lakosság egyes osztályainak vagy egyes lakosoknak egyezség mellett birtokába bocsát, vagy végre az elöljáróság vagy a képviselő testület illető tagjai által a köz­ségnek okozott kár megtérülése iránt az 1886: XXII. t. -cz. 86. és 87. §§-ai értelmében tehető törvényes lépéseket alapos indok nélkül megtenni nem akarná, a törvényhatóság és sürgős esetben az alispán a megyei tiszti ügyészt megbízhatja, hogy a községi vagyont a képviselő testület ellenzése daczára is megvédhesse. Ezen megyei megbízás a község képviseletére érvényes ügyvéli meghatalmazás hatályával bír (1886: XXII. t. -cz. 115. §. ). Az Törvényhatóságok. Községek. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom