Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

82 Bűnvádi perrendtartás 141. §. kinek cselekményei, rendelkezései és intézkedései azt bizonyítják, hogy az illető rendes lakó vagy tartózkodási helyéről megszökni akar. Ugy a megszökésnél, mint az elrejtőzésnél, valamint a szökésre való előkészüléseknél azonban további feltétel, hogy ez azon czélból történjék, hogy a terhelt magát a bűnvádi eljárás alól elvonja. Ha tehát terhelt tartózkodási vagy lakhelyét valamely más czélból hagyta el. vagy a hatóságnál keresés közben önként jelentkezett, a letartóztatás — ha egyéb törvényes ok nem forog fenn — mellőzendő. 3. Azon terhelt ellen, kinek megszökésétől tartani lehet. A niegszökés olvan terheltről tételezhető fel, kinek állandó tartózkodási helye vagy rendes keresetforrása nincs, vagy a ki személyazonosságát igazolni' nem tudja, vagy a kinek cselekményére súlyosabb büntetésnem van megállapítva. Állandó tartózkodási helylyel nem bitóknak tekintendők azok, kiknek egyáltalában nincsen olyan helyük, melyben legalább bizonyos időben megtalálhatók lennének. Rendes keresettel nem birók azok, kiknek nincs meghatározott foglalkozásuk, vagy egy bizonyos az életfentartáshoz szükséges keresetforrásuk, illetve jövedelmük. Ismeretlennek és magát igazolni nem tudónak tekintendő az, ki a hatóság előtt kilétét, lakását és foglalkozását okmányokkal, iratokkal vagy szavahihető tanukkal igazolni nem tudja. Hogy a terhelt megszökésétől mikor lehet az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagysága miatt tartani, arra nemcsak a bűncselekményre, a büntető törvényekben megszabott büntetésnek neme és nagysága lehet irányadó, hanem e tekintetben a terheli személyes viszonyai is figyelembe veendők. Minden esetre a rendőri hatóságok előzetes letartóztatásba helyezzék azokat, kik olyan bűncselekményt követtek el, melyre a büntető törvénykönyv halált vagy életfogytig tartó .szabadságvesztés-büntetést állapit meg. 4. Az ellen, a ki a valódi tényállás kiderítését meggátolni akarja az által, hogy tettestársát, részest, orgazdát, bűnpártolót vagy tanút hamis vallomástételre vagy vallomás megtagadására, szakértőt hamis véleményadásra bírni törekszik ; továbbá a ki a bűncselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni vagy elrejteni igyekezett \agy igyekszik. E cselekmények indokul szolgálhatnak a letartóztatásra, akár a nyomozás alatt, akár annak elölte vitettek véghez, akár eredményesek, akar eredménytelenek voltak, akár személyesen, akár- más által végeztette is azokat a terhelt. 5. Azon nem magyar honos ellen, a kivel szemben alaposan lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetében a hatóság ujabb idézésére nem fog megjelenni. 6. Azon tettes ellen, ki az ellene indított eljárás alatt ujabb büntettet vagy vétséget követett el, vagy ha bizonyíték forog fenn arra. hogv a megkisérlett bűntett vagy a vétség végrehajtásával, va'gv azzal fenyegetődzött, hogy ujabb büntettet vagy vétségei fog elkövetni. Végül: 7. Az ellen, ki ellen elfogató parancs \ agy nvomozó lev él v an k ibocsátva. 181!. S'- A rendőri közegek, felsőbb hatóságuk külön utasítása vagy rendelete nélkül is kötelesek elfogni és a rendőri hatóság elé vezetni azt : I. a ki ellen a rendőri hatóság, vizsgálóbíró vagy a bíróság által előzetes letartóztatás, illetőleg vizsgálati fogság van elrendelve, \ agy a ki ellen nyomozó-levé] vagy elfogató parancs van kibocsátva; II. a ki büntetésének töltése közben valamelyletartóztatási helyről megszökött : III. a ki jogerős Ítélettel kiutasítva vagy kitiltva van s ezen tilalmat a rendőri hatóság engedélye nélkül megszeg) ; IV. a ki a bíróság' által valamely helyen való tartózkodásra utasíttatott vagy valamely helyen való tartózkodástól eltiltatott és ezen rendelkezést, illetve tilalmat megszegte ; V. a ki tetten éretik. A tettenkapás esetei : a) ha valaki a tettest vagy a rés/est a bűncselekményen rajta éri bj ha valaki mint szemtanú vagy szemtanú által figyelmeztetve a