Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 141. §. lettest vagy részest azonnal a bűncselekmény elkövetése után elfogta vagy űzőbe vette. Vétség esetében azonban a tettenérés csak akkor ok az, elfogásra, ha szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétségről van sző, és a lettes kiléte rtieg nem állapitható. Ha a vétségen ért tettesnek kiléte ismeretes, ő csak az alábbi VI. a -i pontok alatt foglalt Teltételek egyikének fenforgása esetében fogható el : VI. ha a késedelem veszélvlvel jár, azon bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetendő vétség elkövetésével nyomatékosan gyanusitott egyént: a) a ki gyilkossággal, emberöléssel, rablással, betöréses lopással, gyujtogatással, vagy más hasonló súlyos bűntettel terheltetik; b) a ki a bűncselekmény elkövetése után megszökött, vagy megszökési előkészületeket tesz, vagy a ki elrejtőzött; c) a ki azon éretik, hogy a bűnjelet elrejteni, megsemmisíteni vagy magától eldobni igyekszik, vagy a ki a bűncselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni törekszik vagy ki tettes társát, részesét, az orgazdát, bűnpártolót vagy mást a bűncselekményre vonatkozólag hamis vallomástételre birni igyekszik ; d) ki a megkísértett büntetendő cselekményt befejezni akarja vagy azzal fenyegetődzik, hogy azt végrehajtja, vagy hogy más büntetendő cselekményt követ el, s a bűncselekmény elkövetését vagy folytatását másképen megakadályozni nem lehet; ej a ki csavargó s rendes lakással s foglalkozással nem bir ; fj ki rovott előéletű vagy a rendőrség előtt szokásos bűntettesként ismeretes, vagy rendőri felügyelet alatt áll; g) a ki kilétét és személyazonosságát igazolni nem képes, vagy az igazolást megtagadja: h) ki a rendőri közeget hivatalos eljárása közben bántalmazza vagy veszélyesen fenyegeti : i) a ki oly természetű bűncselekményt követ el, mely közbotrányt okoz és az előidézett rendetlenséget vagy rendzavarást csak a tettes vagy részes elfogatásával lehet megszüntetni. VII. Kihágás esetében csak azt a tettenkapottat kisérheti be a rendőri közeg: 1. ki oly természetű kihágáson éretik tetten, mely közbotrányt okoz, vagy ha az előidézett rendetlenség, esetleg rendzavarás, csak a tettes elfogatásával szüntethető meg; 2. ki a kihágást a rendőri közeg részéről történt megintés után is folytatja : 3. ki a rendőri közegnek ellenszegül vagy azt bántalmazza; 4. ki magát a rendőri közeg felszólítására igazolni nem tudja, vagy az igazolást megtagadja. 184. §. Ha közhivatalban vagy közszolgálatban álló, illetőleg magánvállalatnál alkalmazott olyan egyénnek elfogása vagy elővezetése eszközlendő, a kinek rögtöni helyettesítése a közbiztonság vagy más közérdek folytán szükséges, nevezetesen, ha vasutaknál, gőzhajóknál, bánya-, huta-, hengermű-, gőzgép- vagy gyár-üzemnél alkalmazottaknak, iletőleg ilyen munkásnak, állami vagy községi egészségügyi, avagy köz- vagy magánerdészeti szolgálatban álló egyénnek elfogatása vagy elővezetése foganatosítandó : akkor az illetőnek közvetlen elöljárója a szükséges helyettesítés iránti intézkedés czéliából még az elfogás vagy elővezetés foganatosítása előtt értesítendő, és a helyettesítés megtörténtéig csak a megszökős meggátlására szükséges intézkedések teendők meg. Ha az ilyen egyén elöljárójának előleges értesítése — p. o. mert a megszökés vagy a bűncselekmény nyomainak megsemmisítése vagy összebeszélés, stb., különben nem volna megakadályozható, — meg nem történhetik : akkor az elfogás vagy az elővezetés czéljából való őrizetbe vétel ugyan közvetlenül teljesítendő, de egyúttal az illetőnek elöljárója is rögtön értesítendő, s ha az elfogottnak vagy elővezetendőnek szolgálata helyéről való elvezetése — p. o. egy pályaőr elvezetése — a közérdek vagy közbiztonság veszélyeztetésével lenne egybekötve, akkor elvezetésével • addig kell várni, míg helyettesítése iránt intézkedés történt. 185. §. A rendőri közeg köteles az általa a fenti 18.'!. §. alapján külön felhívás nélkül elfogott egyént azonnal felettes rendőri hatósága elé állítani. 6"