Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 141. §. 81 fonása nincs, vagy mert ismeretlen és magái igazolni nem tudja, vag) az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani ; 3. ha bizonyíték forog lenn arra nézve, hogy a terhelt valamely tettestársat, részest, orgazdát, bűnpártolót vagy tanút hamis vallomás tételére, vagy a vallomás megtagadására, illetőleg szakértőt hamis véleményadásra birni, vagy a bűncselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni vagy elrejteni törekedett vagy törekszik ; 4. ha a terhelt nem magyar honos és alaposan tartani kell attól, hogy szahadláhon hagyása esetéhen a hatóság ujabb idézésére nem fog megjelenni; ő. ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt ujahh hüntettet vagy vétségeket követett el; vagy ha bizonyiték forog lenn arra, hogy a terhelt a megkisérlett bűntett vag\ vétség végrehajtásával vagy azzal fenyegetőzött, hogy ujahh hüntettet vagy vétséget fog elkövetni. 1. R. u. 65. §. A B. P. 9K. §-a alapján halaszthatatlan szükség esetében, tehát a midőn a késedelem veszélylyel jár, kivételesen és bizonyos esetekben jogában van a rendőri hatóságnak : terheltet előzetes letartóztatásba helyezni. 66. §. Az előze tes letartóztatás elrendelésénél különösen szem előtt tartsák a rendőri hatóságok, hogy ez csak a rendőri hatóság által eszközölhető, s mindenkor csak az elkerülhetetlen szükség esetében alkalmazandó. Ez az elkerülhetetlen szükség pedig akkor áll be, midőn akár a nyomozás, akár a későbbi bűnvádi eljárás sikerének meghiúsításától vagy ennek lehetetlenné tételétől lehet tartani. Az előzetes letartóztatás írásba foglalt határozatban rendelendő el. A határozat terheltnek rendszerint elfogatásakor, esetleg a hatóság elé állításakor kézbesítendő. A határozat Írásba foglalása és kézbesítése legfeljebb 24 órára csak akkor halasztható el, ha a késedelem veszélylyel jár. 67. -j. Az előzetes letartóztatás esetei a B. P. 141., 142. és 144. §§-aiban vannak felsorolva. Ezek szerint előzetes letartóztatás rendelhető el : 1. Tetten kapás esetében. Tetten kapottnak az tekintendő, a ki a büntetendő cselekménven bárki által, tehát nemcsak közbiztonsági közeg által rajta éretik, vagy a kit a szemtanú, vagy a szemtanú által figyelmeztetett egyén a bűncselekmény elkövetése után azonnal elfogott vagy üldözőbe vett. A tetten kapott letartóztatására további feltétel, hogy annak kiléte azonnal meg nem állapítható. Ha tehát a terhelt ismeretes és a letartóztatásra egyéb ok nincs, a letartóztatás mellőzendő. 2. Azon terhelt ellen, a ki megszökött, elrejtőzött s szökési előkészületeket tett. Megszököttnek csak az a terhelt tekinthető, a ki rendes lakó vagy tartózkodási helyét titokban oly módon hagyja el, melyből alaposan következtethető, hogy nem szándékozik oda Visszatérni. Elrejtőzöttnek tekintendő az a terhelt, a ki rendes lakó vagy tartózkodási helyét nem hagyta ugyan el, de azt oly időben és módon keresi fel, hogy ez által a hatóság részéről való feltalálhatását tervszerüleg meghiusítja. A szökésre előkészületeket tevőnek az a terhelt tekintendő, a Bűnvádi perrendtartás. f)