Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)
Bűnvádi perrendtartás 43. §. 21 képviseletét az elállásiéi számított harminc/ nap alatt átveheti. Ha a vád képviseletét a magánvád emelésére jogosítottak bármelyike átveszi, az eljárás a többiek értesítése, illetőleg nyilatkozatuk bevárása nélkül megindítandó vagy folytatandó. A sértett, a ki a kir. ügyészség részéről a 41. §. esetén kívül el nem vállall vagy elejtett vádnak képviseletéi átvette: pótmagánvádló. 1. Ü. m. u. 20. §-át, s a B. P. 34. §-át. •.í. A sérteti stb. értesítése arról, hogy az ügyész a vádat elejtette: Baumgarten írom. 117. sz. a. A kir. ügyészség tagjainak működésében biztosítékot találok ugyan arra nézve, hogy a vád emelése vagy a vád képviseletének megtagadása kérdésében a közvádló hatóságok eddigi traditióihoz képest teljes lelkiismeretességgel, minden túlhajtás és elfogultság nélkül, egyedül az anyagi igazság követelményei szerint gyakorolják a kezeikbe letett jelentőségteljes közhatalmat : mindazonáltal az ügy fontosságánál fogva nem mulaszthatom el a kir. ügyészség tagjait és az ügyészségi meghízottakat nyomatékosan figyelmeztetni, hogy habár a törvényhozás a közvád emelése kérdésében a határozást csaknem korlátlanul rájuk ruházta, még sem szabad a közvád emelését tetszésük szerint, önkényesen mellőzni, hanem hivatásszerű, komoly kötelességükül kell tekinteniök, hogy — kivéve a főmagánvád eseteit, ha közérdek nem forog fenn (B. P. li. §0 — minden bűncselekmény miatt, a hol arra törvényes alap van, a hirói eljárást szorgalmazzák, s ha a bűnvádi eljárás megindításának és folytatásának általános és különös feltételei fenforognak, kellő erélylyel, gyorsasággal és igazságszeretettel járjanak el a vád képviseletében. Ha a kir. ügyészség tagjainak főleg nagyobb fontosságú vagy elvi jelentőségű ügyekben a vád emelése tárgyában kétsége van, a mennyihen ez a bűnvádi eljárás sikerének veszélyeztetése nélkül lehetséges, kél jenek hivatali főnöküktől utasítást. 2100/90(1.'Im. e. r. II. p. 4. A vád képviseletének megtagadása esetében a kir. ügyész a törvényszéki ügylapot egyelőre saját iratainál megtartja és azt kellően kitöltve csak akkor küldi be a m. kir. központi statisztikai hivatalnak, ha a sértett fél a vád képviseletét át nem vette, vagy midőn az ügy jogerős befejezést nyert és a bíróság az iratokat hozzája, a statisztikai adatok kijegyzése végett áttette. (5401/99. sz. r. a bűnügyi statisztika tárgyában 8. g. pont.) 43. §. A fő- és a pótmagánvádló a vád képviselete körül általában véve a kir. ügyészség jogait gyakorolják. Nem illetik azonban a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai, különösen a nyomozás teljesítése végett a halóságok és közegeik működését kötelezőleg nem veheti igénybe, az ügy iratainak hozzá való áttételét nem kívánhatja, a vizsgálat mellőzését és, a 282. §. második .bekezdése esetének kivételével, a főtárgyalásra való közvetlen idézési nem indítványozhatja, végre a vádtanács határozatai ellen, az eljárás megszüntetésének esetét kivéve, perorvoslattal nem élhet.