Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

14 Bűnvádi perrendtartás 26—28. §§. büntető eljárási szabályaink értelmében az elkövetés helyének (aforum delicti commisio) elve alapján illetékes magyar kir. bíróság van hivatva eljárni. Az e részben a Horvát-Szlavonországok bíróságaitól érkező megkereső levélben ennélfogva be kell foglalva lenni ama cselekménynek, mely miatt a terheltnek átkisérése kéretik, körülményesen előadva és megjelölve kell lenni, hogy a cselekmény hol követteteti el. Ha a megkeresés ennek nem felelne meg, annak pótlása iránt a megkereső bírósághoz sürgősen átirat intézendő. A végbői pedig, hogy a horvát igazságügyi hatóságokhoz valamely bűntettes átkisértetése iránt a magyar kir. bíróságok által intézett megkeresés teljesítése fennakadást ne szenvedjen, az ilyen megkeresésben az illető cselekmény körülményesen előadandó és az elkövetés helye kifejezetten megjelölendő. 13. p. A 12. pont első és második bekezdésében foglalt szabályok alól csak akkor van kivételnek helye, ha egy vagy több egyén egyrészt Magyarország, másrészt Horvát-Szlavonországok területén követett el büntetendő cselekményeket. Ez esetben, a mennyiben e bűncselekmények közt nincs elválaszthatatlan összefüggés, a magyar kir. bíróság a saját országának területén elkövetett büntetendő cselekményt önállóan teszi eljárás tárgyává és HorvátSzlavon-Dalmátországok területén elkövetett büntetendő cselekmény megtorlásához szükséges s az itteni eljárás folyamán felmerülő adatokat az illetékes norvát-szlavonországi bírósággal közli. Ez esetben a magyar kir. bíróság által esetleg megállapított szabadságvesztés-büntetés — a mennyiben az elitélt valamely horvát-szlavpnországi letartóztatási intézetben van fogva — a horvát-szlavonországi bíróság által megállapított büntetés végrehajtása után hajtandó végre. A mennyiben azonban a két területen elkövetett büntetendő cselekmények egymás között elválaszthatatlan összefüggésben állanak, úgyszintén akkor is, ha a magyarországi és a horvát-szlavonországi bíróságok között -i fennebb! intézkedések d r. / n i íllet£kí.ss£g] cssxíutkczí.2 támad, az összes iratok hozzám sürgősen felterjesztendők. 1893. jun. 1-én 4593 lm. sz. a. kelt rendelet. Marschalkő IV. 338. lap. 2<>. §. Az illetékességet, a koronaügyész meghallgatása után, a kir. Curia határozza meg, ha külföldi hatóság magyar hatóságot valamely büncselekménynyel terhelt egyénnek kiadásával kínál meg, vagy ha e nélkül is ily egyénnek kiadatását kérni kell, és az illetékesség kétséges. Ha azonban a főtárgyalás elrendelése előtt a rendes illetékesség kétségtelenné váll : a kir. Cnria állal kijelölt bíróság tartozik az ügyel a rendes szabályok szerinl illetékesnek átengedni. 1. Az illetékesség e esetében első sorban a 10—17. §§. szerint állapítandó meg ; s a Curia csak kétség esetében dönt. 27. §. Ha külföldi hatóság kér kiadatási, a szükséges eljárásra az a törvényszék illetékes, a melynek területén a kiadatni kért egyén lakik vagy tartózkodik, — ha pedig ez nem volna megállapítható, az a törvényszék, a melynek területén kézrekerült. 1. V. ö : 474-470. §§-at. 28. §. A hatáskörre vagy illetékességre nézve felmerülő összeütközések fölött végérvényesen határoz : a